A kereskedő eljárása akkor is az uniós jog által tiltott megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha a jogellenes cselekményre csak egyszer került sor, és az csak egyetlen fogyasztót érintett – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A Bíróságnak a C-388/13. sz. UPC Magyarország ügyben hozott ítélete

A UPC televíziós kábelszolgáltató egyik ügyfele tájékoztatást kért arra vonatkozóan, hogy a részére 2010-ben kiállított éves számla mely befizetési időszakra vonatkozott pontosan, mivel az a számlából nem volt megállapítható. A UPC válaszában közölte, hogy a kérdéses számla a 2010. január 11-től 2011. február 10-ig terjedő időszakra vonatkozik.

Az ügyfél ezután 2011. február 10. napjával kérte a kábelszolgáltatási szerződés megszüntetését. A szolgáltatásból való kikapcsolásra azonban csak 2011. február 14-én került sor, mivel a UPC szerint ez az elszámolási időszak tényleges záró időpontja, a február 10-i dátum közölésére csak elírás miatt került sor. Így az ügyféltől annak ellenére kérte az elírással érintett időszakra az előfizetési díj megfizetését, hogy az időközben már egy másik szolgáltatóval szerződést kötött, és annak keretében díjat is fizetett.

Az ügyfél panaszára eljárt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megállapította, hogy a UPC eljárása a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, és ezért azt 25 000 forint bírság megfizetésére kötelezte.

Miután az ügyben eljáró Kúria szerint a jelen esetben minden jel arra utal, hogy nem egy szisztematikusan követett jogsértő gyakorlatról, hanem egy egyetlen ügyfelet érintő ügyintézői tévedésről van szó, a magyar bíróság azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy „kereskedelmi gyakorlatnak” tekinthető-e, és így a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat tiltó 2005/29/EK irányelv hatálya alá tartozik-e az egyetlen fogyasztóval szembeni valótlan információközlés.

A mai napon meghozott ítéletében a Bíróság mindenekelőtt megállapítja, hogy a valamely vállalkozás által a magánszeméllyel kötött kábeltelevíziós szolgáltatásra vonatkozó előfizetési szerződéssel kapcsolatos ügyfélszolgálat keretében történt információközlést úgy kell tekinteni, hogy az a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv értelmében vett „kereskedelmi gyakorlat” fogalmának hatálya alá tartozik.

Ezután a Bíróság kimondja, hogy az irányelv által tiltott megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül a jelen ügyben vizsgált azon helyzet, amikor a fogyasztó egyrészt – a kereskedővel kötött szolgáltatási szerződésének megszüntetésére vonatkozó jogának érvényesítése céljából megfogalmazott kérelmét követően – téves információt kapott a két fél között fennálló szerződéses viszony időtartamát illetően, másrészt pedig a vállalkozás tévedése megakadályozta a tájékozott választásban, ezenfelül többletköltséget okozott számára. Ezzel összefüggésben a Bíróság hangsúlyozza, hogy az ügy megítélése szempontjából nincs relevanciája annak a körülménynek, hogy az érintett kereskedő cselekményére csak egyszer került sor, és az csak egyetlen fogyasztót érintett. Hasonlóképpen azon körülmény sem bír jelentőséggel, hogy a kérdéses cselekmény állítólag nem szándékos jellegű.