Az Országos Bírói Tanács 2015. április 14-i ülésén elfogadta a bírósági ügyvitel során a bíróság és az ügyfelek között alkalmazandó kapcsolattartási formák szabályairól szóló 2/2015 (IV.13.) OBHE ajánlást.
Az OBH elnöki ajánlás tervezetét valamennyi ítélőtábla és törvényszék, valamint a Kúria elnöke és az OBT tagjai véleményezték. A beérkezett észrevételek alapján a tervezet módosítása, pontosítása és kiegészítése megtörtént.
Az ajánlásról készült részletes tájékoztató:
1. Az ajánlás hatálya
1.1. Az ajánlás személyi hatálya
Az ajánlás hatálya
- a Kúriára,
- az ítélőtáblákra,
- a törvényszékekre,
- a járásbíróságokra és a közigazgatási és munkaügyi bíróságokra terjed ki.
Az ajánlás meghatározza, hogy ki minősül ügyfélnek:
- a polgári peres és nemperes eljárásban a fél és képviselője
- a büntetőeljárásban az ügyész és a Be. 42.§-a szerinti eljárásban részt vevő személyek
- a tanú, szakértő
- rendőrkapitányság dolgozója
- büntetés-végrehajtási intézet dolgozója.
1.2. Az ajánlás hatálya alóli kivétel
Az ajánlás hatálya nem terjed ki a bírósági panaszügyintézésre.
2. Az ajánlás célja
Az ajánlás célja, hogy a bíróságok és az eljárásban részt vevő személyek közötti kommunikáció szabályait a bírósághoz hozzáférés egyszerűsítése, emellett a bírósági szervezeti integritás, mint stratégiai célok jegyében, valamint a bíróságok társadalmi megítélésének javítása és a szolgáltató jelleg erősítése érdekében egységes előírások mentén rendezze.
3. Kapcsolattartás általános szabályai
3.1. Kapcsolattartás formái
- A bíróság írásban, illetve szóban tart kapcsolatot az ügyféllel.
- Az ügyfelek számára tájékoztatás,- és felvilágosításkérés céljából a kapcsolattartási formák közül az adott bíróságnál rendelkezésre álló valamennyi kapcsolattartási forma igénybe vehető, előnyben részesítve az írásbeli utat.
3.1.1. Írásban történő kapcsolattartás formái
- postai úton,
- elektronikus úton, ideértve a bíróság online „Ügyfélportál”-ját
- faxon
- személyesen átadott irat útján,
- kézbesítési megbízott útján, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben (Be.) és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben (Pp.) meghatározott feltételekkel
- a bíróság kézbesítője útján
- hirdetményi úton, a Be.-ben és a Pp.-ben meghatározott feltételekkel
- nemzetközi jogsegély útján
3.1.2. Szóban történő kapcsolattartás formái
- személyesen
- távközlési eszköz útján
3.2. Tájékoztatás a kapcsolattartásról
A bíróság
- a kapcsolattartás lehetséges formáiról,
- a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéről és
- a kapcsolattartás időtartamáról
- a bíróság honlapján és
- a bíróság épületében,
- hozzáférhető helyen
ad tájékoztatást.
3.3. Az ügyfél azonosítása
3.3.1. Az ügy irataiban lévő adatra vonatkozó tájékoztatáskérés
Ha a tájékoztatáskérés az ügy irataiban lévő adatra vonatkozik, tájékoztatás kizárólag
- a jogszabályban meghatározott személyeknek és képviselőjük részére,
- a jogszabályban meghatározott iratokról és adatokról,
- kizárólag abban az esetben adható,
- ha az ügyfél e minőségére vonatkozó, a bíróság rendelkezésére álló és általa – jogszabály alapján – kezelhető adatokkal magát azonosította.
3.3.2. Távközlési eszközön történő kapcsolatfelvétel
Távközlési eszközön történő kapcsolatfelvétel esetén az ügyfél – személyazonosságának igazolása érdekében – köteles megadni
- az ügy számát,
- a nevét,
- perbeli pozícióját vagy hivatali beosztását, munkakörét és
- a tanú kivételével lakóhelyét/székhelyét vagy munkahelyét/szolgálati helyét.
3.4. Visszaélésszerű kapcsolatfelvétel
A bíróság a tájékoztatást nem köteles teljesíteni, illetve a felvilágosítás-adást megtagadhatja, ha az ügyfél a kapcsolattartási formát visszaélésszerűen kívánja igénybe venni.
Visszaélésszerű az ügyfél kapcsolatfelvétele, ha
- ugyanazon ügyben,
- ugyanazon kérdéssel
- rendszeresen fordul a bírósághoz,
- ezzel akadályozva a folyamatos ügymenetet.
4. A kapcsolattartásra jogosultak köre, valamint a kapcsolattartás időbeli és tárgyi feltételei
4.1. A kapcsolattartásra jogosultak köre
A bíróság részéről kapcsolattartásra a jogszabályban meghatározott körben és feltételek mellett
- a kezelő iroda,
- az eljáró bíró (tanács) mellett dolgozó írnok (tisztviselő) és bírósági fogalmazó, valamint
- az ügyben érdemben eljáró bírósági titkár, bírósági ügyintéző, továbbá
- az eljáró bíró (tanács) jogosult.
4.2. A Büsz. 11. § (5) bekezdésében meghatározott körben nyújtott tájékoztatás
- A kezelőiroda
- a felvilágosításra, illetve félfogadásra megállapított időben valamennyi kapcsolattartási forma igénybevételével,
- a felvilágosítási, illetve félfogadási időn kívül, de hivatali munkaidőn belül távközlési eszközön,
- a Büsz. 11. § (5) bekezdésében meghatározott körben (tárgyalás helye, időpontja, iratok holléte, szakértői vélemény megérkezése, jogorvoslati kérelem előterjesztése) nyújthat tájékoztatást.
4.3. A Büsz. 11. § (5) bekezdésén kívül eső körben nyújtott tájékoztatás
- Ha a tájékoztatáskérés a Büsz. 11. § (5) bekezdésén kívül eső adatra, a bíró mérlegelésétől függő kérdésre irányul, illetve olyan, az ügy irataiban lévő adatra vonatkozik, amelyről a kezelőiroda tudomással nem bír, vagy a kért adat egyéb okból nem áll rendelkezésére,
- hivatali munkaidőben
- az eljáró bíró (tanács), bírósági titkár mellett dolgozó írnok (tisztviselő) és bírósági fogalmazó, valamint
- az ügyben érdemben eljáró bírósági ügyintéző
- jogosult tájékoztatás, felvilágosítás nyújtására.
4.4. Kapcsolattartás speciális szabályai a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása során
- A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása során – az eljárás sajátosságára tekintettel –
- ha a tájékoztatáskérés
- a Büsz. 11. § (5) bekezdésén kívül eső adatra, a bíró, illetve a bírósági titkár mérlegelésétől függő kérdésre irányul, illetve olyan, az ügy irataiban lévő adatra vonatkozik, amelyről a kezelőiroda, illetve az eljáró bíró, bírósági titkár mellett dolgozó írnok (tisztviselő) tudomással nem bír, vagy a kért adat egyéb okból nem áll rendelkezésére,
- a hivatali munkaidőben
- az eljáró bíró, illetve a bírósági titkár
- jogosult tájékoztatás, felvilágosítás nyújtására.
4.5. Közvetlenül az eljáró bírótól, bírósági titkártól tájékoztatás, – felvilágosítás kérés
- Közvetlenül az eljáró bírótól, bírósági titkártól – a Kúria esetében a tanácsjegyzőtől – tájékoztatás, illetve felvilágosítás kizárólag akkor kapható,
- ha az eljáró bíró megítélése szerint – az ügyfél által előzetesen megjelölt különösen fontos, vagy azonnali intézkedést igénylő körülmény alapján – a közvetlen tájékoztatás ténylegesen indokolt.
4.6. Hivatalos feljegyzés készítése
- Azokban az esetekben, ahol a tájékoztatáskérés a Büsz. 11.§ (5) bekezdésén kívül eső adatra, a bíró, az ügyben érdemben eljáró bírósági titkár mérlegelésétől függő kérdésre irányul,
- úgy a szóban, távközlési eszköz útján történt kapcsolatfelvétel tényét, időpontját és tartalmát – beleértve a tájékoztatás – illetve felvilágosítás adás megtagadásának esetét is, az ok megjelölésével –
- valamennyi tájékoztatásra jogosult személynek
- hivatalos feljegyzés formájában vagy
- az információ megőrzését biztosító más módon kell rögzíteni.
