Az Európai Bizottság 49 millió euró bírságot szabott ki az Express Interfrachtra, valamint a Schenkerre, az osztrák és német piacvezető vasúttársaságra, mivel kartellt működtettek a zárt tehervonati szolgáltatások piacán.

Az Európai Bizottság 49 154 000 euró bírságot szabott ki az Express Interfrachtra, amely a piacvezető osztrák vasúttársaság, az Österreichische Bundesbahnen (az ÖBB) részét képezi, valamint a Schenkerre, amely a piacvezető német vasúttársaság, a Deutsche Bahn (a DB) részét képezi, amiatt, hogy az uniós antitröszt-szabályok megsértésével kartellt működtettek az úgynevezett zárt tehervonati szolgáltatások piacán. Három vállalkozás a „Balkantrain” és „Soptrain” szolgáltatásaik esetében közel nyolc évig rögzítette az árakat és elosztotta a vevőket.

A svájci Kühne+Nagel, amely az egyik legnagyobb szállítási és logisztikai vállalkozás Európában, szintén részt vett a kartellben, azonban nem bírságolták meg, mivel a Bizottság 2006. évi engedékenységi közleménye alapján mentességet kapott a kartell létezésének feltárása miatt. Az Express Interfracht és a Schenker bírságcsökkentésben részesült az engedékenységi közlemény alapján, tekintve hogy együttműködtek a vizsgálat során. Mivel mindhárom vállalkozás hozzájárult a Bizottsággal való megegyezéshez, az utóbbi további 10%-ot elengedett a kiszabott bírságokból.

Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „Súlyos csalódást jelent számomra, hogy a szállítás hatékonyságának javítására és a környezetbarát teherszállítás előmozdítására irányuló projekt ily módon egy kartell irányába félresiklott. Az Európai Unió vasúti teherszállítási piacain tényleges versenyen alapuló hatékony működésére van szükség, és nem téríthetnek el ettől olyan egyéni érdekek, amelyek megkárosítják a fogyasztókat.”

„Zárt tehervonat”: vasúti szállítási rendszer, amely arra szolgál hogy teherárut szállítsanak egyik vasúti csomópontból egy másikba anélkül, hogy útközben szétkapcsolnák vagy tárolnák a vagonokat. Ezzel a szállítási szolgáltatások igénybevevői számos iparágban időt és pénzt takarítanak meg, különösen azokban az ágazatokban, amelyek nagy szállítási volumenekkel működnek. Elvileg a zárt tehervonatok gazdaságilag hatékonyabbak a hagyományos vasúti teheráru szállításnál, különösen homogén árucikk szállítása esetén.

A Kühne+Nagel, az Express Interfracht és a Schenker közösen üzemeltették a kartell alá tartozó zárt tehervonatokat, nevezetesen a „Balkantraint”és a „Soptraint”. A „Balkantrain” Nyugat- és Közép-Európát köti össze Délkelet-Európával, a „Soptrain” pedig Közép-Európát Romániával.

A köztük folyó verseny korlátozása érdekében a vállalkozások több versenykorlátozó gyakorlatról állapodtak meg:

— megegyeztek és elosztották egymást között a meglévő és az új vevőket, valamint létrehozták a vevők egymás közötti elosztásának rendszerét, beleértve az új vevőkre vonatkozó „értesítési rendszert” is;

— a konkrét vevői igényekre vonatkozó bizalmas információkat cseréltek;

— megosztották a downstream vevők által megrendelt szállítási volumeneket;

— közvetlenül összehangolták az árakat oly módon, hogy színlelt ajánlatokat adtak egymásnak a vevőelosztási rendszerük alapján védett vevők, és a downstream vevőknek kínált, összehangolt értékesítési áraik tekintetében.

A jogsértés minden vállalkozás esetében 2004 júniusától 2012 júniusáig tartott.

A mai határozat nem terjed ki az üzemeltetők közötti előzetes belső koordinációra (a szállítási szolgáltatások – pl. vontatás, trélerek és a nemzeti vasúti teherfuvarozók egyéb felszerelések – közös beszerzése), mivel a zárt tehervonati szolgáltatások létrehozására irányuló, ilyen koordináció nem versenyellenes. A határozat kizárólag a zárt tehervonatok üzemeltetői között, a szolgáltatások marketingje terén létrejött összejátszást érinti.

Pénzbírságok

A bírságok meghatározására a bírságok megállapításáról szóló 2006. évi bizottsági iránymutatás alapján került sor (lásd ezt a sajtóközleményt és ezt a tájékoztatót).

A bírságok összegének megállapítása során a Bizottság különösen az alábbiakat vette figyelembe: a közösen üzemeltetett „Balkantrain” és a „Soptrain” zárt tehervonatok vonatkozásában a vállalkozások által értékesített vasúti teheráru szállítási szolgáltatások, a kiegészítő szállítási szolgáltatásokat is beleértve, a jogsértés súlyossága, földrajzi kiterjedtsége és időtartama. A bírságok megfelelő visszatartó erőt biztosítanak, ugyanakkor arányosak a jogsértéssel.

A Bizottság 2006. évi engedékenységi közleménye alapján a Kühne+Nagel teljes körű mentességet kapott a kartell létezésének feltárása miatt, így miatt 62 eurós bírságot került el. Az Express Interfracht bírságát 45%-kal, a Schenkerét pedig 30%-kal csökkentették amiatt, hogy együttműködött a vizsgálatban.

A Bizottság2008. évi vitarendezési közleménye alapján a Bizottság 10 %-os bírság-csökkentést alkalmazott, tekintetbe véve, hogy a felek elismerték a kartellben való részvételüket, és az ezzel kapcsolatos felelősségüket.

A kirótt bírság a következőképpen oszlik meg:

 

  Csökkentés az engedékenységi közlemény alapján Csökkentés a vitarendezési közlemény alapján Bírság (EUR)

K+N

100 %

10 %

               0

EXIF

45 %

10 %

17 356 000

Schenker

30 %

10 %

31 798 000

Összesen

 

 

49 154 000

 Háttér-információk

A Bizottság vizsgálata előre be nem jelentett ellenőrzésekkel kezdődött 2013 júniusában.

Az üggyel kapcsolatban részletesebb tájékoztatás – a bizalmas adatokkal összefüggő kérdések rendezése után – a 40098. ügyszám alatt lesz elérhető a Bizottság versenypolitikai honlapján a nyilvános ügynyilvántartóban. A Bizottság kartellek elleni fellépéséről lásd a Bizottság kartellekről szóló weboldalát.

A vitarendezési eljárás

A mai határozat a tizenkilencedik vitarendezési eljárás azóta, hogy 2008 júniusában bevezetésre került a kartellügyekre vonatkozó vitarendezési eljárás. A vitarendezés során a vállalkozások elismerik a kartellben való részvételüket és az ezzel kapcsolatos felelősségüket. A vitarendezések az 1/2003/EK trösztellenes rendeleten alapulnak, és lehetővé teszik, hogy a Bizottság egyszerűsített és rövidített eljárást alkalmazzon. Ez hasznos a fogyasztók és az adófizetők számára, mivel a vitarendezési eljárás csökkenti a költségeket, hasznos az antitröszt-szabályok végrehajtása szempontjából, mivel forrásokat szabadít fel más kartellgyanús ügyek vizsgálatára, és a gyorsabb döntéshozatal, valamint a bírságok 10%-os csökkentése miatt előnyös maguknak a feleknek is.

A Bizottság korábban az alábbi kartellügyek szereplői esetében ért el vitarendezést: DRAM-ok, takarmányozási foszfátok, mosópor, katódsugárcsőhöz való üveg, hűtőgépkompresszor, vízgazdálkodási termékek, kábelkötegek, euró kamatderivatívák és jen kamatderivatívák, poliuretán hab, áramtőzsdék, csapágyak, acél koptatóanyagok, gombák, svájci frank kamatderivatívák és a vételi és ajánlati ár közötti különbözet, valamint borítékok és gépjármű fűtőberendezések.

Kártérítési kereset

Az itt ismertetett versenyellenes magatartás által érintett összes személy vagy vállalkozás a tagállami bíróságokhoz fordulhat kártérítés iránti igényével. A Bíróság ítélkezési gyakorlata és az 1/2003/EK tanácsi rendelet egyaránt megerősíti, hogy a nemzeti bíróságok elé kerülő ügyekben a bizottsági határozat kötelező erejű bizonyítéknak számít a magatartás megvalósulása és annak jogellenessége tekintetében. A Bizottság által kivetett bírságok nem érintik az esetlegesen megítélhető kártérítéseket, amelyek összegét nem kell csökkenteni a bizottsági pénzbírságra való tekintettel.

A trösztellenes ügyekben nyújtandó kártérítésről szóló irányelv – amelyet a tagállamoknak 2016. december 27-ig kell átültetniük nemzeti jogrendszerükbe – megkönnyíti a versenyellenes gyakorlatok kárvallottai számára a kártérítési igényük érvényesítését. Az antitröszt-ügyekkel kapcsolatos kártérítési keresetekről további információ (többek között az antitröszt-jogsértések által okozott kár számszerűsítésére vonatkozó gyakorlati útmutató) található ITT. ec.europa.eu/competition/antitrust/actionsdamages/directive_en.html