Az Alapjogokért Központ szerint az Európai Parlament (EP) a tagállamok érdekeit szem előtt tartva tárgyalja az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodást (TTIP).

A központ elemzésében kifejtette, az EP július 8-ai plenáris ülésén elfogadott határozat szerint az EP bizonyos feltételekhez köti a TTIP jövőbeli támogatását.

A dokumentum szövegének egyik legjelentősebb rendelkezése az a pont, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy azokon a területeken, ahol az EU és az Egyesült Államok igen eltérő szabályokkal rendelkezik – például a GMO-k és az állatok mezőgazdasági célú klónozása – ne is folytasson tárgyalásokat, mivel azok semmiképpen sem képezhetik a majdani megállapodás részét.

Jelentőségében szintén kiemelkedik az a pont, amelyben az EP elutasítja a tagállamok és az amerikai befektetők közötti jogviták rendezésére felállítandó magánbíróságok rendszerét (ISDS) és helyette olyan fórumot követel, amelyben államilag kinevezett hivatásos bírák demokratikus eljárásban hoznak döntést a vitás kérdésekben – írták.

Az Alapjogokért Központ felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar sajtóban megjelent hírekkel ellentétben sem az Európai Néppárt, sem pedig az Európai Szocialisták magyar képviselői nem támogatták az ISDS ezen rendszerét, és az EP világos iránymutatást fogadott el, hogy milyen vitarendezési fórumot szeretne a TTIP részeként.

A központ az elemzésben úgy fogalmazott, bár a most elfogadott szöveg még mindig nem felel meg teljesen a magyar álláspontnak, amely egyáltalán nem támogatja különbíróságok felállítását, az, hogy az EP-határozat értelmében az ISDS nem valósulhat meg, mindenképpen hatalmas előrelépésnek tekinthető.

Az elemzésben azt írták: az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás egy olyan átfogó egyezmény, amely elfogadása esetén alapvetően fogja átalakítani az EU és az Egyesült Államok közötti gazdasági kapcsolatokat, létrehozva a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét. Az egyezmény tárgyalásáért az EU részéről az Európai Bizottság felelős, de ahhoz, hogy a megállapodás hatályba léphessen, az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia majd a végleges szöveget, tehát az EP-nek vétójoga van.