A bérfizetéssel kapcsolatos cikksorozatom jelenlegi része azt vizsgálja, hogy pontosan mikor kell bért fizetni, ingadozhat-e a munkavállaló munkabére a munkavégzésétől függően, mivel számoljunk teljesítménybér esetén, valamint mi történik akkor, ha megszűnik a munkaviszonyunk. Lássuk a részleteket.
Mikor kell bért fizetni
Amint már ezt korábban írtam, bért fizetni legkésőbb az érintett hónapot követő hónap 10. napjáig kell, és ugyanezen napig kell a munkavállaló részére az elszámolást is rendelkezésre bocsátani. Ezek a szabályok ugyanakkor nem köbe vésettek, korábban erre is kitértem. Előfordulhatnak azonban olyan körülmények, amelyek miatt a bérfizetés a bérfizetési napon nem lehetséges. Alapvető szabály azonban, hogy a bérfizetés napján a munkavállalónak a munkabérével már rendelkeznie is kell, így ez a nap nem csúszhat tovább. Ezzel összefüggésben készpénzes bérfizetés esetén a következő pótlólagos, szabályok érvényesülnek (Tekintettel arra, hogy a kommentár e tekintetben tökéletesen foglalja össze, így azt idézem):
Amennyiben a munkabér készpénzben, és nem utalással kerül kifizetésre, úgy a munkabért – eltérő megállapodás hiányában –
a) a megelőző munkanapon kell kifizetni, ha a bérfizetési nap
i. heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy
ii. munkaszüneti napra esik;
b) ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén
i. a bérfizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni, vagy
ii. a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni;
c) a szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetni
i. ha az a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint
ii. amennyiben az az igénybe vett szabadság idejére jár.
Fontos, hogy ezek a szabályok csupán készpénzes fizetésre vonatkoznak. Szintén készpénzes fizetésre vonatkozik, miszerint a munkabért a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató telephelyén munkaidőben kell kifizetni. Szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki.
A munkaviszony megszűnése esetére speciális szabályok vonatkoznak
Az Mt. különbséget tesz ebben a tekintetben is készpénzes és nem készpénzes fizetés között. Az Mt.159.§ (5) bekezdése szerint a munkabért a munkáltató költségére a munkavállaló által megadott címre kell elküldeni, ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt megszűnt. Ez értelemszerűen csupán készpénzes fizetésre vonatkozik. Általános szabály viszont az (Mt.80.§ (2)), hogy a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyéb esetekben (pl. közös megegyezés, azonnali hatályú felmondás) pedig a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni munkabérét, egyéb járandóságait. Kollektív szerződés mind korábbi, mind pedig későbbi időpontot is megjelölhet, a felek ugyanakkor csak korábbi időpontban állapodhatnak meg.
Teljesítménybér esetén havonta jár előleg, illetve garantált bér
Amennyiben a felek a munkaszerződésben kizárólag teljesítménybérben állapodtak meg, az Mt.138.§(6) bekezdése alapján legalább az alapbér felét elérő garantált bért kell megállapítani. A munkabér védelmével összefüggésben azt is kimondja az Mt., hogy amennyiben a teljesítmény (eredmény) csupán több, mint egy hónap elteltével állapítható meg, abban az esetben az alapbér felének megfelelő összegű előleget ettől függetlenül havonta kell fizetni, az esetleges túlfizetés a munkabérből majd levonandó.
Ez utóbbi szabálytól a kollektív szerződés a munkavállaló hátrányára is eltérhet. Az egyik kommentár álláspontja szerint kizárólag teljesítménybéres munkavállaló részére a teljes alapbért ki kell fizetni, mivel az előleg és a garantált bér összege ezt teszi ki. Más értelmezés szerint viszont az előlegnek a garantált bér összegét kell elérnie, de az alapbért nem. Ezt a kérdést nem fogjuk most megoldani.
Munkaidőkeret/elszámolási időszak esetén NEM ingadozhat a bér
Itt azt kell rögzíteni, hogy amennyiben a felek a munkaszerződésben részmunkaidőben nem állapodtak meg, abban az esetben a munkavállalónak a teljes bére minden esetben jár. Annak az ódiuma, ha a munkáltató kevesebb munkaidőt osztott be, a munkáltatóra hárul. Fontos azt is látni, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem ingadozhat a munkavállaló munkabére a beosztásától függően. Havibéres munkavállalónak ugyanis a beosztásától függetlenül a havi alapbére minden esetben jár. Órabéres munkavállaló esetén fő szabályként a felek megállapodása a döntő. Ennek hiányáb Mire kell bér kifizetésénél figyelni? – Részletszabályok az Mt-ből an a havi munkabért az általános munkarend szerinti munkanapok száma alapján kell meghatározni.
Amennyiben februárban például 20 munkanap volt, abban az esetben 20×8 óra alapján kell bért fizetni abban az esetben is, amennyiben a munkavállaló mondjuk csupán 120 órát dolgozott. A keret lejártakor a munkavállalóval természetesen el kell számolni.
Ekkor fog az is kiderülni, hogy volt-e egyáltalán túlóránk.
Kapcsolódó cikkünk:
Mire kell bér kifizetésénél figyelni? – Részletszabályok az Mt-ből