Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága kialakította véleményét ülésén a költséghatékony kibocsátás csökkentésről, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növeléséről, illetve az energiahatékonyságot jelölő címkézésről készülő uniós jogszabályokról.

Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára az ülése elmondta, hogy az Európai Bizottság 2015. július 15-én tette közzé 9 pontos irányelv-javaslatát a költséghatékony kibocsátás csökkentésére és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelésére.

Az Európai Unió holland elnöksége tájékoztatása alapján az irányelv-tervezetről 2016. első fél évében folytatódnak a tárgyalások annak érdekében, hogy a tagállamok álláspontja ismert legyen, majd a környezetvédelmi tanács várhatóan júniusban politikai vitát folytat a témában – tette hozzá a helyettes államtitkár.

A magyar kormány általános álláspontját ismertetve Makai Martina egyebek közt kiemelte, hogy az emisszió-kereskedelmi rendszer (ETS) hatékony működését 2020 után is biztosítani kell, fontos megteremteni a koherenciát az uniós iparpolitikával, a vállalatok versenyképességének fenntartása érdekében a szabályoknak átláthatóknak, egyszerűeknek kell lenniük, illetve a tagállamok továbbra is rendelkezzenek saját energiapolitikával.

A vitában Sallai R. Benedek LMP-s politikus, a bizottság elnöke úgy látta, az unió irányelv-tervezete elkésett, nincs érdemi előrelépés a globális kibocsátás csökkentésében, ugyanakkor dicséretesnek tartotta, hogy a készülő közösségi irányelv konkrét célokat fogalmaz meg 2030-ig, és ehhez eszközt is rendel.

Bencsik János fideszes politikus, a bizottság alelnöke szerint a kibocsátás-csökkentéskor a tiszta környezet és a megélhetést biztosító gazdasági struktúra szempontjait egyaránt figyelembe kell venni.

A fenntartható fejlődés bizottsága véleményében egyebek között megfogalmazza, hogy az éghajlatváltozás eredményes kezeléséhez és az EU hosszú távú dekarbonizációs célkitűzéseinek eléréséhez folyamatos előrelépésre van szükség.

Az energiafogyasztást jelölő címkézésről készülő uniós rendelettel kapcsolatban Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkár elmondta, hogy az uniós jogszabály-tervezet egyeztetése zajlik, várhatóan 2019-ben már az új szabályokat alkalmazzák. Az NGM helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy újra meg kell határozni a termékek energiafelhasználását mutató kategóriákat, és dokumentációval alátámasztott egységes adatbázis jön majd létre a termékekről.

A vitában Bencsik János elmondta, hogy az elfogadott irányelv átültetésekor a fogyasztóvédelmet is be kell vonni a hazai jogszabályok megalkotásába.

A fenntartható fejlődés bizottságának véleménye szerint az energiafogyasztást jelölő címkézés sikerrel mozdította elő az egyre energiahatékonyabb termékek gyártását, mostanra szükségessé vált a termékek energiahatékonysági osztályok szerinti újra beosztása, hiszen az alsóbb osztályok több termékcsoport esetében kiürültek.