A felfutó lakáshitelezés időszakában a fogyasztóknak célszerű körültekintően kiválasztani a számukra leginkább megfelelő jelzáloghitelt, minden esetben részletesen tájékozódni kell a jelzáloghitelek jellemzőiről és azok szerződéses feltételeiről – hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank.

Az MNB-nek a piacon elérhető több mint 600 jelzáloghitel feltételeit bemutató Hitel- és lízingválasztó programja szerint ma egy 10 millió forint összegű, piaci feltételű – tehát állami támogatás nélküli -, változó kamatozású ingatlancélú jelzálogkölcsön 10-15 éves futamidőre átlagosan 6,50 százalék teljes hiteldíj mutató (thm) mellett igényelhető az általános ügyfélkörnek, de található ajánlat már 3,48 százalékos thm-mel is. Ugyanilyen összegű és futamidejű, szintén piaci feltételű, fix kamatú hitelajánlatokhoz azonban magasabb, átlagosan 8,11 százalékos thm kapcsolódik, de akad e körben 6,45 százalékos thm-mel kínált hiteltermék is – ismertetik a közleményben.

Hangsúlyozzák, hogy a folyósított összegen (tőkén) felül a kamatokat és egyéb költségeket is vissza kell fizetni a hitelező pénzügyi intézménynek. Épp ezért érdemes hitelfelvétel előtt több hitelintézet, pénzügyi vállalkozás ajánlatát összehasonlítani, konkrétan rákérdezni a hitel induló és egyéb költségeire (például az értékbecslés, a közjegyző díjára) a kamat mértékére, a kamatozás jellegére (fix vagy változó), a törlesztőrészletek nagyságára, a futamidő hosszára, illetve a kamat- és díjfeltételek lehetséges változásaira.

A hitelajánlatok összehasonlítását segítheti a hitel számos költségét összefoglaló teljes hiteldíj mutató (thm). Ez nem csak a hitelkamatot tartalmazza, hanem egy évre vetítve csaknem minden olyan költséget, melyet a felvett összegen (tőkén) kívül fizetni kell a hitelért. Amennyiben az adós a futamidő alatt késedelembe esik vagy meghosszabbítja a futamidőt, úgy ezekért további díjat, késedelmi kamatot számíthat fel a bank.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy a hitelszerződésben rögzíteni kell, hogy a hitel változó vagy fix kamatozású. A változó kamatozású hiteleknek két csoportja van. Az egyik a referencia kamatlábhoz kötött kamatozású, amely esetében a kamatfelár a kamatfelár periódusnak megfelelő időközönként, a referencia kamatláb pedig a referencia kamatláb periódusának megfelelő időközönként változhat. A nem referencia kamatlábhoz kötött hitelek esetében a kamat csak a szerződésben rögzített kamatperiódusnak megfelelő időközönként változhat.

A kamat, kamatfelár, illetve a referencia kamatláb kizárólag a pénzügyi intézmény által előre nyilvánosan megadott módszertan alapján, a korábbi szabályozásoknál sokkal szigorúbb keretek között változtathatók. Fix kamatozás esetén a kamat jellemzően magasabb, de a futamidő alatt nem változtatható, így – a változó kamatozású hitelekkel szemben – a törlesztőrészlet nem emelkedhet és nem is csökkenhet. Ez különösen emelkedő kamatszint esetén előnyös az adósoknak.

A fogyasztók túlzott eladósodásának elkerülését célzó adósságfék szabályok a hitelfelvételeknél – az igazolt nettó jövedelem és az ingatlan értékének függvényében – korlátozzák a törlesztőrészletek és felvehető hitelösszeg nagyságát is. Forint alapú, ingatlan fedezet mellett nyújtott jelzáloghitel esetén, ha a hiteligénylő(k) összevont havi nettó jövedelme 400 ezer forint alatti, a havi törlesztő részlet legfeljebb e jövedelem 50 százaléka, míg a felvehető hitel összege a megvásárolni kívánt ingatlan értékének maximum 80 százaléka lehet.

A piaci ingatlancélú, és szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a pénzügyi intézmények a hitel fedezetéül felkínált (akár a hitelből megvásárolni tervezett) ingatlanra jelzálogjogot jegyeztetnek be. Nemfizetésnél a jelzálogjog érvényesíthető, azaz végső esetben a pénzügyi intézmény – a tartozás kiegyenlítése érdekében – akár az ingatlant, akár magát a követelést is értékesítheti.

A jelzáloghitel szerződések jellemzően hosszú, akár 20-25 éves futamidőjűek, érdemes megfontolni hitelfedezeti biztosítás megkötését is, amely különböző kockázatokra – például haláleset, munkahely elvesztése – nyújthat fedezetet.