Az Európai Bizottság előterjesztette a 2016. évi országspecifikus ajánlásait, amelyekben a következő 12-18 hónapra vonatkozóan gazdaságpolitikai iránymutatást nyújt az egyes tagállamoknak.
Az iránymutatás elsősorban azokra a prioritást élvező reformokra irányul, amelyek a tagállami gazdaságok fellendülésének megerősítését célozzák a beruházások élénkítése, a strukturális reformok végrehajtása és a felelősségteljes költségvetési gazdálkodás érvényesítése révén.
A bizottság az idén a korábbiaknál kevesebb ajánlást terjesztett elő, és a 2016. évi éves növekedési jelentésben megfogalmazott kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi prioritásokra fektette a hangsúlyt. A nemzeti felelősségvállalás erősítése érdekében több időt és több lehetőséget biztosított minden szinten a tagállamokkal és az érdekelt felekkel az együttműködésre és a kommunikációra. Jobban összpontosított az euróövezet előtt álló kihívásokra és a gazdaságok közötti kölcsönös függőségre is, összhangban az euróövezet gazdaságpolitikájára vonatkozóan elfogadott ajánlással.
Az Európa mérsékelt élénkülését támogató külső tényezők gyengülésével egyre nagyobb teret nyernek a növekedés belső forrásai – áll az ismertetett dokumentumban. Az ajánlások középpontjában ezért három kiemelt terület áll. Elsőként a beruházások, amelyek a válság előtti szinthez képest továbbra is alacsonyak, de fokozatosan bővülhetnek, egyebek között az európai beruházási terv segítségével. Második a strukturális reformok területe, ahol gyorsabb előrelépésre van szükség a fellendülés ösztönzése, illetve az uniós gazdaságok hosszú távú növekedési potenciáljának növelése érdekében. Végül pedig a tagállamoknak felelősségteljes költségvetési politikát kell folytatniuk, és biztosítaniuk kell költségvetésük növekedésbarát összetételét.
A tagállamok az elmúlt évben haladtak a reformokkal, de előrelépésük ütemét fel kell gyorsítani ahhoz, hogy betöltsék feladatukat, és hozzájáruljanak a munkahelyteremtéshez, a növekedéshez és a beruházásokhoz. Az országspecifikus ajánlások végrehajtása a különböző szakpolitikai területeken eltérő. Ez a végrehajtandó reformok – például a munkaerő- és a termékpiac, a nyugdíjrendszerek és a bankszektor reformjai – összetettségének is betudható.
A legjelentősebb eredmények a pénzügyi szolgáltatások és az aktív munkaerő-piaci politikák területén tett ajánlások terén figyelhetők meg. Ugyanakkor a bizottság szerint elvárható lenne, hogy jobban javuljon a vállalkozás- és foglalkoztatásbarát szabályozási környezet, növelve a nők munkaerő-piaci részvételét és csökkentve a szolgáltatási ágazatban fennálló akadályokat.
A bizottság előrehaladottabbnak találta a végrehajtást azoknál a tagállamoknál, amelyekben egyensúlyhiány áll fenn, mint azoknál, amelyeknél nem, feltételezhetően azért, mert az előbbiekben nagyobb szükség van a reformokra, erőteljesebb a szakpolitikai párbeszéd, és bizonyos esetekben nagyobb a piaci nyomás.
A jelentős külső kötelezettségekkel rendelkező országokban a válság előtti időszakra jellemző nagy folyófizetésimérleg-hiány lényegesen csökkent vagy többletté alakult. A költség-versenyképesség összességében javult, és a jelek szerint bizonyos tagállamok a strukturális reform jegyében erőforrás-átcsoportosítást hajtottak végre a kereskedelemképes szektor javára.
A munkanélküliség – bár eltérő mértékben – csökken valamennyi tagállamban. A mérleg javításának folyamata halad, a háztartási és a vállalkozási szektorban folyik a hitelállomány-leépítés, és javul a bankok feltőkésítése. Az országok többségében a hitelállomány csökkenése elsősorban a kiadások csökkenéséhez kapcsolódik, míg némelyikben az adósság relatív szintje az erőteljes növekedésnek köszönhetően csökken. Ezzel kapcsolatban továbbra is aggodalomra ad okot az egyes ágazatok tartós túlzott eladósodásával összefüggő sérülékenység, míg a pénzügyi szektorban az alacsony nyereségesség okoz problémát, amely a megörökölt nem teljesítő hitelek magas szintjével és a szigorúbb szabályozási környezethez alkalmazkodás szükségességével párosul.
A bizottság megerősítette, hogy Horvátország és Portugália továbbra is túlzott egyensúlyhiánnyal rendelkező országnak minősül. A két ország nemzeti reformprogramjában felvázolt ambíció szintje nagyjából megfelelő, és megerősíti a túlzott egyensúlyhiány kiigazítására irányuló szándékukat.
Az Európai Bizottság javasolja a tanácsnak, hogy szüntesse meg a túlzotthiány-eljárást Ciprus, Írország és Szlovénia esetében, mivel ezek az országok 2015-ben az engedélyezett referenciaérték alá csökkentették a hiányukat, és a kiigazítás várhatóan tartós lesz. Ez azt jelenti, hogy hiányuk az előrejelzések szerint 2016-ban és 2017-ben is a GDP 3 százaléka alatt marad. Ciprus esetében ez azt jelentené, hogy egy évvel a 2016-os határidő előtt kikerülhetne a túlzotthiány-eljárás alól. Amennyiben a tanács úgy határoz, ezzel a túlzotthiány-eljárás alatt álló tagállamok száma hatra csökkenne (Horvátország, Franciaország, Görögország, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság).
Portugália és Spanyolország esetében a bizottság azt javasolja a tanácsnak, hogy 2016-ra és 2017-re ajánlja a túlzott hiány tartós kiigazítását. Ezt a két tagállamot a bizottság július elején ismét megvizsgálja.
