Leadta az állami földek értékesítésének tilalma ügyében kezdeményezett népszavazáshoz összegyűjtött aláírásokat a Nemzeti Választási Irodán (NVI) Gőgös Zoltán MSZP-s politikus.

Gőgös Zoltán az NVI Alkotmány utcai épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján, az ívek leadása előtt azt mondta: 28 300 ívet adnak le, egy íven 9 aláírásnak van hely, de mivel nem minden ív van teljesen kitöltve, az összes leadott aláírás száma megközelítőleg 240 ezer. 
    

Hozzátette: mivel a leadott aláírások 13-14 százaléka hibásnak minősül az ellenőrzés során, számításuk szerint 220 ezer érvényes aláírást adnak le, ami elég ahhoz, hogy kötelező legyen az Országgyűlésnek kiírnia a népszavazást. 
    

Azt mondta, hogy a népszavazás többről szól majd, mint a termőföldről, az “Fidesz-ellenes, kormányellenes népszavazás lesz”.
    

Gőgös Zoltán szocialista politikus a népszavazási kérdést magánszemélyként nyújtotta be. A kérdés úgy szól: “Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?” A Kúria február 23-án úgy döntött, a kérdésben lehet népszavazást tartani. Gőgös Zoltán február 29-étől gyűjthette az aláírásokat kezdeményezéséhez június 28-áig. 
    

A sajtótájékoztatón a politikus megköszönte a gyűjtésben segítőknek a közreműködést, kiemelte az Élőlánc Magyarországért pártot – amely a határon túliakkal tartotta a kapcsolatot, és Angliából is gyűjtött aláírásokat -, az LMP-t, amely több mint 10 ezer aláírást gyűjtött, Kész Zoltán független országgyűlési képviselőt, akivel szintén több mint 10 ezer aláírást gyűjtöttek össze, valamint a PM-et, az Együttet, a liberálisokat és a szakszervezetet. Hozzátette: a legnagyobb segítséget pártjától, az MSZP-től kapta. 
    

Gőgös Zoltán egy kérdésre válaszolva elmondta: nem küld delegáltakat az aláírások számlálására, mert – mint fogalmazott – “első körben megbízunk a hivatalban”.
    

Véleménye szerint az aláírásgyűjtéshez hasonló széles körű összefogásra van szükség ahhoz, hogy a Fideszt 2018-ban le lehessen váltani. 
    

Gőgös Zoltán kitért arra is, hogy az állami termőföldvagyon 2 millió hektár, ennek 10 százalékát, 200 ezer hektárt adtak el, a szántóterületek nem egészen felét. Ugyanakkor az erdő is a földvagyon része – hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: egy eredményes népszavazás után törvényt kell alkotni a még el nem adott állami földek értékesítésének tilalmáról, és a népszavazás felhatalmazást adhat a már értékesített területek visszavételére is. 
    

Molnár Gyula, az MSZP hévégén megválasztott elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta, az aláírások leadása az elmúlt 6 év legfontosabb szimbolikus eseménye, mert a közjogi rendszer átalakítása óta először sikerülhet az, hogy “valódi társadalmi összefogással ki lehet kényszeríteni egy döntés megváltoztatását ettől a hatalomtól”. 
    

Mint mondta, a szocialista párt az aláírásgyűjtéssel bebizonyította, hogy képes valódi alternatívát mutatni, és azt is igazolta, hogy “ha vannak ügyek, akkor lehet együttműködés”.
    

Megjegyezte: szeretné kihúzni a szótárból az összefogás szót, mert – mint megjegyezte – azt lejáratták 2014-ben. De ha vannak valóságos témák, vannak ügyek, akkor “képesek vagyunk arra, hogy “ne azon vitatkozzunk, ki hány kiló és ki hány centi magas, hanem arról, van egy fontosabb célunk, hogy ebben az országban legyen végre rend” – jelentette ki.
    

Molnár Gyula szerint a kérdés nemcsak a földről szól, hanem rámutat a hatalom jellegére, és azt kérte, az is menjen el szavazni és mondjon véleményt a kormány elmúlt 6 évéről, akit nem érint a földügy. A politikus megköszönte a korábbi elnök, Tóbiás József munkáját is az aláírásgyűjtésben. 
    

Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője szimbolikusnak nevezte azt, amit a Fidesz-kormány a magyar vidékkel csinál: a privatizációs folyamatot nem leállította, hanem felpörgette, és “az utolsó értékeket próbálta meg kijátszani a baráti körnek”. Az LMP nem fog és nem akar mandátumokért együttműködni, de “ügyekért, a magyar földért, vidékért, agráriumért, magyar emberekért bármikor együttműködünk” – hangsúlyozta. 
    

Ács Sándorné, az Élőlánc Magyarországért elnöke szerint az aláírásokat tartalmazó dobozokban “Magyarország sorsa megy most be a választási bizottság elé, az állami földek megmaradása gyermekeink jövőjének biztonságát jelenti”.
    

Kész Zoltán független országgyűlési képviselő jelezte: bízik benne, hogy a népszavazás sikerrel végződik “és megmutathatják a rezsimnek, elegük van az urizálásból, arroganciából”. 
    

Tordai Bence, a PM politikusa szerint szimbolikus a népszavazás, ahol majd arról kell dönteni, “a Fidesz feudális világát, vagy a 21. századot választjuk-e”. 
    

Az összegyűjtött íveket Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke vette át Gőgös Zoltántól. Az NVI elnöke elmondta: az íveket kedden szkenneléssel megszámlálják, majd elzárják, és hétfőn kezdik meg az aláírások tételes ellenőrzését. 
    

Az íveken lévő személyes adatok ellenőrzését 24 munkatárs 12 számítógépen végzi: összevetik az íveken szereplő adatokat a központi névjegyzékkel. A program kimutatja, ha valaki többször is aláírta az ívet, azok az aláírások csak egynek számítanak. Az aláírások ellenőrzésére 60 napja van az NVI-nek.