A Jogtudományi Közlöny 1889. évi 11. számában jelent meg Krajcsik Soma írása, aki a Kolozsvári Királyi Javítóintézet vezetőjeként korának meghatározó szaktekintélye volt.
„Anglia javitó-intézetei.
— A budapesti gyermekvédő egyesület alapítása alkalmából. I —
Az elhanyagolt nevelésü és erkölcsileg sülyedt ifjúság számára rendelt javitó-intézeteknek nagy jelentőséget tulajdonitanak Angolországban. Bizonyítja ezt azon körülmény, hogy számuk rövid idő alatt roppant felszaporodott. Hosszú időkön át, csaknem e század közepéig, az elhagyott és erkölcsileg elesett gyermekek a felnőtt csavargók és koldusok számára rendelt dologházakban (workhous) ápoltattak. A mult században e szerencsétlen gyermekekkel ép ugy bántak, mint közönséges gonosztevőkkel. Hiszen még II. György uralkodása alatt (1727 —1760) is megtörtént, hogy két gyermek — egy 12 éves fiu és egy 11 éves leány — echafaud-ra hurczoltatott és felakasztatott. Igaz, hogy Londonban épen egy évszázaddal ezelőtt 1788-ban Young Róbert által alapitott philanthropiai társaság létesitett egy az elaljasodott ifjuságnak, leginkább szabadságvesztés- vagy halál-büntetéssel sujtott szülők gyermekeinek szánt javitó-iskolát, melynek lakói három külön házban voltak elhelyezve, csakhogy ez intézet, a menynyiben müködése csak rövid ideig tartott, történelmi nevezetességétől eltekintve, számba sem jöhet. Emlitettem «workhous»-ok büzhödt levegőjében a zsenge ifjúság erkölcsi állapota nem hogy javult volna, sőt még mélyebbre sülyedt, s igy könnyen átlátható, hogy Angliában a javitó-iskolák szüksége nem csak hogy korán jelentkezett, hanem oly égetővé vált, hogy maga az állam is hozzá fogott a már-már tarthatatlan állapotok gyökeres javitásához. A «workhous»-ok rosz következményeit, melyek a csavargók nagy számában s az ifjuság fokozódó erkölcsi sülyedésében nyilvánultak, egész Anglia érezte. A kérdés napirendre került. A sajtóban ugy, mint nyilvános gyüléseken is, egyaránt ezen égető kérdést tárgyalták. A közvélemény fölébredt; szava napról-napra hangosabb, követelőbb lett; tiltakozott mindenekelőtt a romlott erkölcsü és csavargó gyermekeknek a dologházakban való elhelyezése ellen, melyekben, mellesleg legyen megjegyezve, még 1867-ben is 39,939 gyermek tengett, — s aztán pedig reformot követelt.
Bizonyára felette jellemző az, hogy épen abban az országban, melyben az iskolák és jótékony intézetek szervezése és fentartása nagyobb mértékben, mint bárhol másutt, a magánosok kezében volt és még ma is van, a kormány megelőzte a többi európai államokat abban, hogy évek hosszu sora óta nagy mérvü állami segélyben részesiti a magán jellegű javitó-házakat.
A kezdeményezés e téren is a magán jótékonyságtól eredt, mely még mai nap is legtöbb javitó-intézetet tart fen. Ama nagy számú javitó-intézetekben, melyeket angol emberbarátok e század első felében létesitettek, a növendékek osztályozására nem fektettek sulyt; felvettek nemcsak csavargó s elhanyagolt nevelésü gyermekeket, hanem bünösnek itélt ifju egyéneket is. Kivételt e tekintetben csak két leányjavitó-intézet tett, nevezetesen a «Schools of Discipline», mely 1825 óta első sorban elhanyagolt nevelésü és az erkölcsi romlás veszélyének leginkább kitett leányokat vesz föl, és az 1835. évben keletkezett «Princess Louise Home» nevű javitó-ház, melyben ugyancsak az ezen kategóriába tartozó 11 — 15 életévben levő leányokat helyeztek el.
Az elhanyagolt ifjuság érdekében felette áldásos müködést fejtenek ki jelenleg is az ugynevezett «rongyos iskolák» — «Ragged schools», melyeket Edinburgban Guttrie T., Bristolban Miss Mary Carpenter, Londonban pedig Shaftesbury és Miss Takerson létesitettek. 1848-ban jött létre Londonban a «Ragged School Union», mely az elhanyagolt nevelésü ifjuság gondozását tüzte ki feladatául. Ezen egyesület mai nap is virágzik; 168 iskola áll gondozása alatt s évi bevétele 5000 font sterlingre tehető. Már az 1862. évben Londonban tartott philanthropiai congressuson tétetett jelentés ez iskolák áldásos müködéséről. Ezen jelentés szerint a «rongyos egyesület» keletkezése óta 200 iskolába 200,000 elzüllött gyermeket vett föl, kik közül 12,000 — 15,000-en egyes családoknál helyeztettek el. Az elaljasodott gyermekek megmentése czéljából 1867 óta nagy tevékenységet fejt ki dr. Bernardo is; e nagy gyermekbarát müködéséről s az általa alapitott javitó-intézetekről a «Magyar Igazságügy» XXIX. k. IV. füzetében emlékeztem meg.
A «Ragged School»-féle intézményhez még egy más igen érdekes intézmény, a fiatal csizmatisztitók «brigade»-jai és az ezeket védő egyesületek intézménye füződik. Az első ily egyesület, mely a fiatal csizmatisztitókat gondozta, 1844-ben jött létre; erre csakhamar 1851-ben életre kelt a «Ragged School Shoeblack Society», mely érintkezésbe lépve a rongyos iskolákkal, ezek növendékeiből választotta ki magának az általa gondozandókat. Ezen egyesület gondoskodása abban áll, hogy a 16 éven aluli elhagyatott figyermekeknek szállást és ellátást nyujt. Nappal a fiuk London utczáin csizmatisztitással foglalkoznak; keresményök három részre osztatik: egy harmadot a fiu kap, egy harmad a fiu nevére takarékpénztárba helyeztetik és egy harmad az egyesületi pénztár javára esik. Jelenleg Londonban 12 ily egyesület létezik, melyek összesen 700 csizmatisztitó gyereket gondoznak.
A tulajdonképeni első angol javitó-iskolát — Reformatory School — a londoni pihlanthropiai társaság létesítette 1849-ben Redhill-ben. Ezen javitó-ház a mettray-i «colonie agricole» mintájára lett szervezve.
I Részünkről a legnagyobb örömmel csatlakozunk az egylet által meginditott mozgalomhoz, mely hivatva lesz a közhatóságokat és a társadalmat felrázni azon indolentiából, melyet eddig ezen égető kérdés iránt tanusitott. A büntetőjog és a börtönügy reformja is szoros kapcsolatban van ily egylet fenállásával. Præventio nélkül börtöneink mindinkább zsufoltabbakká fognak lenni.
Szerk.”
