A 2018. január 1-jén és azt követően indult perekben az eljárási törvény szerint fellebbezésnek van helye: az elsőfokú bíróság ítélete ellen, az elsőfokú bíróság végzése ellen, ha a perrendtartás külön megengedi, a másodfokú bíróság olyan végzése ellen, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint külön fellebbezésnek lenne helye, valamint a másodfokú bíróság fellebbezést, csatlakozó fellebbezést visszautasító végzése ellen.
A fellebbezésben – a beadványra vonatkozó alaki kellékek mellett fel kell tüntetni a fellebbezéssel támadott ítélet számát, valamint az ítéletnek a fellebbezéssel támadott rendelkezését vagy részét, továbbá a határozott kérelmet arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül, és a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört az alapul szolgáló indokok kifejtésével, illetve az anyagi vagy eljárási jogszabálysértést, jogszabályhely megjelölésével, kivéve, ha a felülbírálati jogkör gyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés.
A fellebbezés olyan módon is megengedett, hogy a fél csak az ítélet hatályon kívül helyezését kéri – tehát annak megváltoztatását nem indítványozza. E kérelem sikertelensége esetén a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.
A hiányos fellebbezést a bíróság hiánypótlásra adja vissza. Ha a fél a hiányok pótlását elmulasztja, az elsőfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja.
A fellebbezés határideje 15 nap, a csatlakozó fellebbezést és a fellebbezési ellenkérelmet is 15 napon belül lehet benyújtani, de már a másodfokú bírósághoz. A fellebbezési ellenkérelem benyújtására szabott határidő a fellebbező fél ellenfelének indokolt kérelmére legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A késedelem következménye, hogy a fellebbezési ellenkérelem hatálytalan, azt a bíróság nem veszi figyelembe.
Amennyiben a jogi képviselő eljárásának szükségességéről a bíróság a perorvoslattal megtámadható határozatban már tájékoztatta a fellebbezőt és ő a jogi képviseletről gondoskodást elmulasztotta – hiánypótlás felhívása nélkül – vissza lehet utasítani a fellebbezést. Ez irányadó arra az esetre is, ha a félnek az elsőfokú ítélet meghozataláig volt jogi képviselője, de a fellebbezést már jogi képviselő nélkül nyújtotta be.
Új tényállás előterjesztésére akkor van mód, ha az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a fellebbező tudomására, feltéve, hogy rá kedvezőbb ítéletet eredményezett volna az eljárás. Új bizonyítási indítvány, illetve eszköz csak akkor terjeszthető elő, ha a fellebbező megváltoztatott tényállításának bizonyítására vonatkozik, feltéve, hogy ez később jutott tudomására vagy keletkezett. Ha az elsőfokú bíróság nem közölte az ítéletében hivatalból figyelembe vett tényt, vagy a felektől eltérő jogszabály értelmezését, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való eltérési szándékát, vagy ha a másodfokú bíróság közli ezeket a felekkel, akkor a fél ezzel összefüggésben a változtatási jogával élhet és utólagos bizonyítást ajánlhat fel. A hiánytalan fellebbezést az elsőfokú bíróság annak beérkezésétől számított 8 napon belül felterjeszti a másodfokú bírósághoz.
