Az EU tagállamainak biztosítani kellene, hogy a migránsoknak nyújtott humanitárius segítség ne minősüljön bűncselekménynek, az Európai Bizottságnak egyértelműsítenie kellene, hogy milyen típusú segítségnyújtásra nem érvényesek büntetési tételek, az Uniónak gondoskodnia kellene arról, hogy a migránsoknak nyújtott humanitárius segítség ne minősüljön bűncselekménynek – foglalt állást a Parlament.

A képviselők a nem törvényerejű állásfoglalásban aggodalmuknak adnak hangot az illegális bevándorlóknak nyújtott állampolgári segítség „nem szándékolt következményei” miatt. Az állásfoglalást kézfeltartással fogadták el.

A 2002. évi, jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtásról szóló irányelv értelmében az Unió tagállamainak büntetőjogi tételeket megállapító jogszabályokat kell elfogadni arra az esetre, ha bárki migránsok szabálytalan belépését, átutazását vagy tartózkodását segíti elő.

Az állásfoglalás ugyanakkor leszögezi, hogy az irányelv arra is felhatalmazza a tagállamokat, hogy a büntetendő cselekmények közül kivételként kiemeljék a humanitárius segítségnyújtást.

Bevándorlókat földön és tengeren segítő civil szervezetek

A Parlament rámutat, hogy a segítséget nyújtó egyének és civil szervezetek a nemzeti hatóságoknak segítenek a humanitárius segítség eljuttatásában azokhoz, akiknek szükségük van rá, például tengeri vagy szárazföldi mentőakciók révén. A Parlament sajnálatát fejezi ki, hogy csupán pár tagállam vette át saját jogrendjébe a humanitárius segítségnyújtóknak kivételt biztosító tételt.

A képviselők felszólítják a többi tagállamot az irányelv ezen kitételének átültetésére annak érdekében, hogy a migránsokat humanitárius segítségben részesítő egyének és civil szervezetek ne kerüljenek ezért a büntetőjog hatálya alá.

Amikor a segítségnyújtás nem büntethető

Az állásfoglalás végül sürgeti az Európai Bizottságot, hogy fogalmazzon meg iránymutatást arról, hogy a segítségnyújtás mely formáját nem lenne szabad büntetni a tagállamokban. Erre a jogszabály egységes és egyértelmű alkalmazása miatt van szükség.

Claude Moraes (S&D, Egyesült Királyság) jelentéstevő:

„Egyértelmű iránymutatásra van szükség a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozóan. Különösen fontos ez most, amikor egyének és civil szervezetek kemény munka árán embereket mentenek a tengeren és segítik őket a szárazföldön. Egy líbiai parlamenti delegáció tagjaként újra és újra hallottam civil szervezetektől, miért is elengedhetetlenül fontos, hogy végezhessék munkájukat.”

Háttér

A humanitárius segítségnyújtók és civil szervezetek szerepére egyre nagyobb figyelem hárul a jelenlegi politikai helyzetben, amikor folyamatos a vita arról, hogyan birkózzon meg Európa a bevándorlók és menedékkérők jelentette feladattal. Többen az embercsempészet ösztönzésével és törvénytelen fellépéssel vádolják a segítségnyújtó szervezeteket és egyéneket.

Májusban egy spanyol önkéntescsoportot felmentettek az embercsempészet vádja alól Görögországban. A spanyolokat azért vádolták meg, mert Törökországból Leszbosz szigetére érkező migránsoknak segítettek. Máltában jelenleg két, civil szervezetek által működtetett mentőhajót tartanak vissza a hatóságok, az egyik kapitányát pedig a Máltába való belépéshez szükséges okmányok hiányával vádolják.