A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon sikeresen lezárult az első közigazgatási közvetítői eljárás: alig több mint egy óra alatt a felek között egyezség született. – Mikor vehető igénybe és miért előnyös a közigazgatási mediáció?
A közigazgatási per tárgya hadigondozási ellátás iránti kérelem alapján született elutasító határozat, illetve azt helybenhagyó másodfokú határozat felülvizsgálata volt. A felperes azt kérte a közigazgatási bíróságtól, hogy állapítsa meg a hadigondozási ellátásra való jogosultságát.
A közvetítői eljárás lefolytatását a közigazgatási szerv képviselője kérte a már folyamatban lévő bírósági eljárásban. Az eljáró bíró elrendelte a közvetítői eljárást, egy bírósági közvetítő segítségével a bíróság épületében, így a tárgyalótermen kívül megtartott ülés keretében rendezték egymással a felek a vitás kérdéseket. A hatóság képviselői magyarázatot adtak miért ezt a döntés hozták meg, de hangsúlyozták, hogy megértik a felperes álláspontját és az ő céljuk is az, hogy a jogvita rendeződjön, így rövid időn belül az ügyfél és a közigazgatósági hatóság egymással egyezséget kötöttek. Az egyezségben a felek rendelkeztek arról is, hogy egymással szemben perköltség iránti igényük nincs.
Az új közigazgatási perrendtartás hatálybalépésével 2018. január 1-jétől van arra lehetőség, hogy a közigazgatási perekben is közvetítői eljárást vegyenek igénybe a felek, így ezek a bírósági jogviták is lezárulhatnak békés úton, a felek kölcsönös megállapodásával. A sikeres közvetítői eljárás rendkívül sok előnnyel jár a közigazgatási ügyekben: idő- és költséghatékony, és mind az ügyfél, mind a hatóság nyertese lesz az ügynek.
Miért előnyös a közvetítés egy bírósági eljárás során?
Barna Éva, a Miskolci Törvényszék bírája, közvetítői koordinátora: “Gyorsítja a bírósági eljárás befejezését, és a bíró munkaterhét is csökkenti. Vannak olyan ügyfelek, akik számára megfelelőbb a konfliktusuk feloldására a közvetítői eljárás, hiszen olyan tényeket tárhatnak fel, amelyek a bírósági eljárásban nem kerülnek elő, mert a konfliktusok többsége rejtett, szubjektív, érzelmi alapú, de lehet akár jogsértő és diszkriminatív is.”
Hogyan alakul az új polgári perrendtartásban a közvetítés?
Turcsánné Molnár Katalin, a Székesfehérvári Törvényszék elnöke: “Az új Pp-ben már a perindítást megelőzően lehetőség van egyezségi kísérletre akár a közvetítői eljáráshoz kapcsolódóan, akár anélkül is. A perfelvételi szakaszt lezáró szakaszt követően a bíró az, aki megkísérli az egyezségkötés létrehozását, illetve tájékoztatja a feleket a közvetítés igénybevételéről. De a per bármely szakaszában a bíró terelhet a közvetítés irányába. Az új Pp. tehát még nagyobb hangsúlyt fektet az egyezségkötés előmozdítására, az alternatív vitarendezés irányába terelésre.”
Miben különbözik a közigazgatási ügyszakban a közvetítés a polgári ügyszaktól?
Bereczki István, a Debreceni Járásbíróság titkára: “A közigazgatási konfliktus sok szempontból különbözik más jogági konfliktustól. A hatóságokra többletkövetelmények vonatkoznak, az egyenlő bánásmód és arányosság elvének is meg kell felelni, akár a közvetítés során is. De a közvetítőre is többletfeladatok várnak, hiszen a bíróságnak jogvédelmi szerepe van, így figyelnie kell a felek egyenlőségére, a szimmetriát fenn kell tartani, a bizalmi viszony kialakítása nehezebb. Azonban nagyon sok előnye is van a közigazgatási ügyekben, hiszen mindkét fél nyertese az ügynek, idő- és költséghatékony, és az elégedett ügyfél későbbi jogkövető magatartását is elősegíti.“
Mely közigazgatási ügyekben merülhet fel a közvetítés lehetősége?
Ujabb Orsolya, a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája, bírósági közvetítő: “Olyan ügyekben, ahol kizárt az egyezségkötés, ott nincs helye közvetítésnek sem, így például adójogi ügyekben. Azonban a polgári jogi jelleget mutató ügyek vagy a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal, közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogviták és a mérlegelési és méltányossági szempontok alapján létrejött közigazgatási tevékenységek alkalmasak lehetnek arra, hogy a felek között megállapodás szülessen.”
