Az Alkotmánybíróság megerősítette az Állami Számvevőszék alkotmányos jogállását, határozatában elutasította az egyik párt alkotmányjogi panasz indítványát. Az AB határozatában kimondta: az ÁSZ jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság, vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg, és emiatt a jogorvoslathoz való jog nem sérül. Az ÁSZ hangsúlyozza: kiemelt közérdek, hogy a pártok gazdálkodása törvényes és átlátható, működésük pedig korrupciótól mentes legyen. Az Állami Számvevőszéket törvényi előírások kötik, és az eszerint végzett ellenőrzései, valamint jogállásának támadása, minden esetben a jogállamiság elleni támadást jelent.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzései során a jogállam védelme érdekében, a törvényi előírásokat betartva jár el, és a vonatkozó törvények keretei között minden párt számára ugyanazt a törvények szerinti eljárást biztosítja. A független Állami Számvevőszék minden pártot azonos törvényi előírások alapján és eljárási szabályok szerint ellenőriz. Pontosan ez az, ami garantálja a jogállami kereteket, illetve a demokratikus normáknak való megfelelést.
Az Alkotmánybíróság érdemi eljárása során rámutatott, hogy Magyarországon a mindenkori Állami Számvevőszék hatósági jogkör nélküli hivatali típusú intézményként működik. Az ÁSZ ugyanakkor szankció-kiszabási hatáskörrel nem rendelkezik, jelentése nem tekinthető sem hatósági jogkörben elfogadott döntésnek, sem pedig bírósági határozatnak. Vagyis az ÁSZ nem hatóság, nem rendelkezik szankcionálási jogkörrel, ezért nem szab ki semmilyen „büntetést” vagy „bírságot”, az érintett pártok állításával ellentétben.
Az ÁSZ alkotmányos jogállásából adódóan, valamint a párttörvény alapján – a törvényesség őreként – hívja fel a pártokat a jogkövető megatartásra. Az ÁSZ jogosítványai arra terjednek ki, hogy a párttörvény előírásai alapján amennyiben a pártok tiltott támogatást fogadtak el, akkor a törvény szerint rendelt módon megállapítsa annak az értékét. A megállapított tiltott támogatás jogkövetkezményeit nem az ÁSZ, hanem a vonatkozó törvényi előírások határozzák meg, annak érvényesítése pedig a jogszabályban meghatározott hatóság kizárólagos jogköre.
Az ÁSZ hangsúlyozza: amennyiben egy párt tiltott támogatást fogad el, akkor nem biztosított az átlátható gazdálkodása, valamint sérül a demokratikus politikai verseny, ugyanis olyan, elsősorban anyagi előnyökhöz jut, amelyek más pártoknak nem juthat hozzá a törvény tiltása szerint. Mindemellett a tiltott támogatás felvet korrupciós veszélyeket is, ami azt jelenti, hogy sérülhet az Alaptörvényben meghatározott, a pártokon keresztül megvalósuló népakarat kinyilvánításának elve, előfordulhat, hogy a tiltott támogatásért cserébe az érintett párt nem a választói, hanem a tiltott támogatást biztosítók érdekeit képviseli.
