Ismerd meg az 1950-ben kezdődő Forma 1 versenysorozat angliai, monacói és amerikai, illetve svájci futamainak legfontosabb és legérdekesebb eseményeit! (X)

A száguldó cirkusz természetesen napjainkban is hihetetlenül népszerű, ezért ha nem szeretnél lemaradni egyetlen futamról sem, tekintsd meg a FansBRANDS.hu 2020-es Forma-1 versenynaptárát!

Anglia – a legelső Forma 1 nagydíj

A Forma 1 első versenye a brit nagydíj volt, amelynek otthonául a legendás Silverstone pálya szolgált. Érdekesség, hogy az 1950. május 13-án megrendezett futamra VI. György is ellátogatott családjával, Erzsébet királynéval és lányával, a fiatal Margit hercegnővel. Az Alfa Romeo csapata összesen négy, 158-as típusú Forma 1 autóval érkezett a nagydíjra. Az Alfa Romeo autóinak volánjai mögött Farina, Fangio és Parnell, illetve Fagioli ült.

A Ferrari saját döntése alapján nem vett részt a brit nagydíjon, azonban számos Maserati képviselte magát a versenyen. A Forma 1 kezdeti éveiben a mezőny nagy részét még az olyan autógyártó óriások uralták, mint az Alfa Romeo, Ferrari vagy az ERA.

Monacói nagydíj

Juan Manuel Fangio, a legendássá vált argentin autóversenyző ezen a versenyen szerezte meg élete első futamgyőzelmét az Alfa Romeo autójával. Azonban már a legelső körben a közeli kikötőből egy hatalmas hullám elárasztotta a Tabac-kanyart, és emiatt összesen kilenc versenyző kiesett a futamból. A szerencsétlen körülmények miatt kiesők között a második pozícióból rajtoló, olasz származású Nino Farina is ott volt.

A nagydíjon a második helyet végül a Ferrari pilótája, a később világbajnokságot nyerő Alberto Ascari szerezte meg. A futam végeztével a helyi közönség is örülhetett, hiszen a dobogó harmadik fokára a monacói származású Louis Chiron léphetett fel.

Amerikai nagydíj

Az első nem európai rendezésű Forma 1 verseny az Indianapolis 500 volt, amely már egészen 1911 óta biztosította a versenypályát a különböző bajnokságok számára. Az eredetileg 500 mérföldesre tervezett futamon a heves esőzések miatt a versenyzők végül csak 340 mérföldet teljesítettek.

A futamgyőztes az amerikai Johnnie Parsons lett, akit az időjárási körülmények sem akadályoztak meg abban, hogy 199,562 km/óra átlagsebességgel fejezze be az 555,64 kilométeres versenyt.

Svájci nagydíj

A svájci futamot megelőzően a Ferrari két olasz pilótája, Villoresi és Ascari nagy elszántságot tanúsított, azonban már az időmérő során csalódniuk kellett. Az első sorból az Alfa Romeo pilótái indulhattak, és csak mögöttük következett az Ascari-Villoresi páros.

Ascari már a második körben a box utcába hajtott, mivel műszaki problémák léptek fel az autójában. A gyors javítási munkálatokat követően Ascari mégegyszer nekiindult a futamnak, azonban három körrel később feladta a versenyt. A svájci nagydíj végén az Alfa Romeo pilótája, Nino Farina állhatott a dobogó legfelső fokára.