A magyar gasztronómia folyamatosan változott az évszázadok során. A különböző nemzetek konyhaművészete nagy hatással volt ételeinkre és alapanyagainkra egyaránt. Ennek a fejlődésnek köszönhetően ismerhetjük azt a magyar konyhát, amely ma is létezik. (X)

A gasztronómia változását viszont nem csak az ételeinken lehet nyomon követni. Az étlapok fontos mérföldkövet jelentenek a vendéglátás történetében. Ezek formája, célja, tartalma rengeteget változott az évek során, egy valami viszont változatlan maradt. Fontos információkat tartalmaznak az adott étteremre vonatkozóan.

Vendéglátás régen

Az első étlap Németországban jött létre, méghozzá 1955-ben. Ennek az eseménynek egy igazán fontos apropója volt az augsburgi birodalmi gyűlés. Sokan úgy gondolják, hogy ez nem a valódi étlap megszületése volt, hiszen tulajdonképpen egy menükártya volt az asztalon. Mégis, az étlap első hivatalosan feljegyzett elődjének tekinthető.

Az első igazi étlap viszont csak később, a XVIII. század vége felé jelent meg. Ebben az időszakban egyre több szálló, fogadó és vendéglő alakult, a franciák és az osztrákok pedig hamar rájöttek, hogy mi hiányzik a vendéglátásból. Ebben az időszakban már több táblára írt “étlap” volt jelen a vendéglátóhelyek bejáratánál.

Hazánkban szintén az évszázad végén kezdett elterjedt szokássá válni a fali ártáblák alkalmazása. Korábban a vendég csak a számlán szembesült az árakkal, ami számos problémát okozott.

Az első étlapok jellemzően egy lapból álltak, és az ételek-italok árát is feltüntették rajtuk. Később a díszes, többlapos étlapok lettek a divatosak. Az étlap érvényességi ideje általában egy hét vagy maximum egy hónap volt.

A világháborúk hatására az étlapok minősége jócskán visszaesett, az 1960-as évektől kezdve viszont ismét fejlődésnek indultak. A kínálat kibővült, és egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a specialitások.

Éttermi szokások napjainkban

Az étlapnak fontos szerepe lett a vendéglátóhelyek életében. Tulajdonképpen egy marketingeszköz, hiszen a vendégek döntésénél sokat számít az étlap milyensége. Ha a külcsín kívánnivalót hagy maga után, az intő jel arra vonatkozólag, hogy milyen ételekkel találkozhatunk.

Manapság fontos, hogy az étlap megfelelően illeszkedjen az étterem hangulatához. A magyaros étlapoknál például jellemző, hogy magyaros színvilágban készülnek, és ugyanilyen motívumokkal díszítettek.

Természetesen az étlap tartalmára is érdemes nagy hangsúlyt fektetni. Nem csak a szabályozásoknak kell megfelelni, de figyelemfelkeltőnek is kell lennie a vendégek számára. A túl széles kínálat árulkodó jel lehet arra, hogy milyen a minőség. Jobb, ha egy hely bizonyos ételtípusokban kiváló, míg más fogásokat meghagy az erre szakosodott éttermek számára.