Egy hírportál cikkezett arról, hogy egy rászoruló gyermekek üdültetését elősegítő alapítvány főtitkára luxusvillából járt be dolgozni. A cikk fotókat és videókat is közölt a luxusingatlanról. A főtitkár bírósághoz fordult alapvető jogainak sérelmére hivatkozással. A bíróság a keresetet elutasította. Az Alkotmánybíróság IV/478/2020. számú döntésében leszögezi: a bíróságok helyesen ismerték fel a versengő alapjogokat. De mit is jelent ez pontosan?

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria személyiségi jog megsértése tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsértésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

Az indítványra okot adó ügyben egy hírportál cikket közölt arról, hogy a későbbi indítványozó, aki a cikk megjelenésekor egy rászoruló gyermekek üdültetését elősegítő alapítvány főtitkára volt, egy luxusvillából járt be dolgozni, amelyről a cikk fotókat és videókat is közölt. Az indítványozó a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogának megsértésére hivatkozással bírósághoz fordult, mert álláspontja szerint a cikk valótlanul azt a látszatot keltette, hogy az indítványozó az alapítvány költségén, rászoruló gyermekek üdültetésére fordítandó pénzből bérel maga és a családja számára luxusnyaralót. Az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította, amely döntést a másodfokú bíróság helybenhagyott, a Kúria pedig hatályában fenntartott; az indítványozó ezt követően az Alkotmánybírósághoz fordult. Alkotmányjogi panaszában arra hivatkozott, hogy a perben szereplő ingatlan a kérdéses időpontban a családi élet színtere volt, és az újságíró a kerítésre felállva bekiabált, magatartása provokatív, a családtagok ellen irányuló, zaklató jellegű volt, amely ellentétes az otthon védelmére vonatkozó alkotmányos alapelvvel. Az indítványozó állítása szerint a bírósági ítéletek sértették a magán-, és családi élethez való jogát, személyiségi jogainak sértése nem tekinthető szükségesnek és arányosnak a közügyek vitatásához való jog érvényesülése érdekében.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Kúria helyesen értékelte, hogy az indítványozó feladatköre és a cikk témája között szoros összefüggés van, a cikk továbbá közéleti kérdés megvitatásához járul hozzá, amely így a véleménynyilvánítási szabadság fokozottabb védelmét élvezi. Az alapjog sérelme csak akkor állapítható meg, ha az otthon sérelme legalább közvetetten a magánélethez való jog megsértését eredményezi, de ilyen sérelem jelen ügyben nem állapítható meg, egyrészt mert a közölt felvételek nem ábrázoltak sem magánszemélyt, sem személyes használati tárgyat, azaz nem ábrázolnak olyat, ami a magánélettel kapcsolatba hozható, másrészt pedig a bérlemény tulajdonosa már korábban hozzáférhetővé tette az ingatlan címét és az arról készült képeket. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint tehát a bíróságok helyesen ismerték fel a versengő alapjogokat, és nem állítható az sem, hogy önkényes mérlegeléssel jutottak volna arra a következtetésre, hogy a közszereplőről szóló, közügyek megvitatásához kapcsolódó cikk nem sértette az indítványozó hivatkozott alapjogait, erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.