A késedelmi kamat érvényesíthetőségére vonatkozó kúriai gyakorlat, különösen az, hogy az uniós jog megsértésén alapuló késedelmi kamat igény hivatalból nem, csak kérelemre érvényesíthető, nem sérti sem a jogegyenlőség, sem a tisztességes eljáráshoz való jog elvét – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1999/2017. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezései és a Kúria áfa-visszafizetés tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az eljárás alapjául szolgáló ügy előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy azok az adóalanyok, akik uniós jogba ütköző módon nem részesültek áfa-különbözetük visszatérítésében, közösségi jog alapján késedelmi kamatra jogosultak. Az indítványozó erre hivatkozással késedelmi kamat kiutalása iránt terjesztett elő kérelmet az adóhatósághoz. Az adóhatóság megállapította a kamatszámítás alapját képező, az uniós jogba ütköző módon vissza nem igényelhető és a bevallásokban feltüntetett pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó áfa összegét. Az elsőfokú adóhatóság részben helyt adott az indítványozó kérelmének, és részére késedelmi kamatot állapított meg. A kamat elkésett kiutalása miatt járó kamat fizetését az elsőfokú adóhatóság elutasította.
A bíróság a közigazgatási döntés felülvizsgálata során az adóhatóság határozatát hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatását rendelte el, a Kúria e döntést hatályában fenntartotta, de az új eljárás eredményére kiható módon módosította az indokolást.
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában többek között a Kúria ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mivel az álláspontja szerint sértette a tisztességes eljáráshoz való jogát, mert a Kúria érdemben nem reagált a felülvizsgálati ellenkérelemben foglalt adójogi, illetve alkotmányossági kifogásokra, sem az előzetes döntéshozatali eljárás iránti kérelemre.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Kúria az adójog és a jog általános ismérvei alapján döntésében részletesen kifejtette, hogy a késedelmi kamat mely esetekben és milyen eljárási szabályok alapján jár. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a késedelmi kamat érvényesíthetőségére vonatkozó kúriai gyakorlat, különösen az, hogy az uniós jog megsértésén alapuló késedelmi kamat igény hivatalból nem, csak kérelemre érvényesíthető, nem sérti sem a jogegyenlőség, sem a tisztességes eljáráshoz való jog elvét. A Kúria ítéletében részletesen kifejtette álláspontját a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekhez kapcsolódó általános forgalmi adó után igényelt kamat jogalapja és mértéke, valamint a kamat ki nem utalása vagy késedelmes kiutalása miatt járó késedelmi kamat jogalapja és mértéke tekintetében. Az Alkotmánybíróság így az érdemi vizsgálatot követően arra az álláspontra jutott, hogy a Kúria a tisztességes eljáráshoz való jogból fakadó követelményeknek megfelelően indokolta meg ítéletét, így az alkotmányjogi panaszt elutasította.
