Amikor egy bíróság ítéletében figyelmen kívül hagy valamely, az Alkotmánybíróság által kimondott alkotmányos követelményt, túllépi az alkalmazott jogszabályi rendelkezésre vonatkozó értelmezési tartomány alkotmányos kereteit, ezért döntése alaptörvény-ellenes – szögezi le a Testület IV/1577/2020. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria és a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság használati jog visszajegyzése tárgyában hozott ítéleteit.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a felperes részvénytársaság keresetet nyújtott be egy nádas használati joga ingatlan-nyilvántartásból való törléséről rendelkező földhivatali határozat bírósági felülvizsgálata iránt. A perben az indítványozó vízügyi igazgatóság mint alperesi beavatkozó vett részt, tekintettel arra, hogy az állami tulajdonú tónak a vagyonkezelője. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott. Az indítványozó az ítélet ellen benyújtott fellebbezésében hivatkozott arra, hogy az Alkotmánybíróság korábban már megállapította, hogy a nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog törvény erejénél fogva való megszűnésekor alkotmányos követelmény, hogy az eljáró bíróság európai jogi érintettség hiányában a magyar jog alkalmazását nem mellőzheti. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete alaptörvény-ellenes, mert az alkotmányos követelmény ellenére a földforgalmi törvény vonatkozó rendelkezésének a magyar jogban való alkalmazását uniós jogi érintettség hiányában mellőzte.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy amikor az eljáró bíróság figyelmen kívül hagy valamely, az Alkotmánybíróság által kimondott alkotmányos követelményt, akkor az Alkotmánybíróság formailag nem az alkotmányos követelmény figyelmen kívül hagyását állapítja meg, hanem azt, hogy az eljáró bíróság túllépte az alkalmazott jogszabályi rendelkezésre vonatkozó értelmezési tartomány alkotmányos kereteit, és ezért alaptörvény-ellenes. Tekintettel arra, hogy a Kúria ítéletében teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a hivatkozott alkotmánybírósági határozatban megfogalmazott alkotmányos követelményt, ezáltal olyan tartalmú döntést hozott, amelyben túllépte az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria ítélete alaptörvény-ellenes, és azt, az elsőfokú döntésre is kiterjedő hatállyal, megsemmisítette.