Megváltoztak a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia támogatását (METÁR) érintő szabályozások 2021. márciusától. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) rendelete szigorúbb feltételekhez köti a pályázati pénzek elnyerését, és fokozta a valótlan adatokat tartalmazó jelentkezések kizárásra vonatkozó előírásokat is – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
Az új szabályozás szerint a megújuló energiaforrásból termelt villamosenergia támogatására kiírt METAR-tendereknél mostantól a névleges kapacitás alapján kialakított kategóriákra várják a pályázatokat. A különböző csoportokra eltérő pályázati feltételek vonatkozhatnak majd, a jelentkezők pedig csak a saját kategóriájukon belüli pályázókkal fognak versenyezni. Az új szabályozás alapján a pályázati kiírás meghatározhatja, hogy a pénzmosás elleni törvény szerinti azonos végső tulajdonossal rendelkező pályázók összesen legfeljebb mekkora összegű támogatást nyerhetnek el.
„A végső tulajdonosra tekintettel alkalmazásra kerülő korlátozás fényében érdemes lehet átgondolniuk a pályázóknak vállalati struktúrájukat, különösen, ha a pályázatuk közös vállalkozási együttműködéssel jön létre, ehhez pedig ajánlott tapasztalt, külső tanácsadó szakértőt bevonni” – mondta Orosz Dániel, a Baker McKenzie szenior ügyvédje.
Szigorodnak a zöld erőművek helyszínét behatároló irányelvek
A tenderek kiírásánál, a magyarországi szabályozásnak megfelelően különféle kategóriákba sorolják a földterületeket is az Aranykoronás földminősítési rendszer alapján, amelyeken megújuló energiát hasznosító erőművi beruházás megvalósulhat. Ezek lehetnek mezőgazdasági és erdőgazdálkodási célú földek, valamint a mezőgazdaságból vagy erdőgazdálkodásból kivont területek. Az Aranykoronás rendszer alapján meghatározott mutatószám a föld egy egységének nettó hasznát (termelékenységét, elhelyezkedését és művelhetőségét) jelzi, ez alapján a felelős miniszter állapítja meg, hogy mely területeken létesítendő erőművek lehetnek jogosultak részt venni a tenderen.
A földhasználatra vonatkozó kritériumok feltételezett célja az értékes, mezőgazdasági termelésre alkalmas földek védelme. Ezzel kapcsolatban dr. Orosz Dániel elmondta: „Az új szabályozás így azonban megnehezítheti a pályázók és a beruházók feladatát a projektek előzetes előkészítésénél, mert a tender közzététele előtt nem lehet tudni, hogy mely földek kerülnek ki a pályázati rendszerből, a projekt tervezett helyszínét pedig előre meg kell határozniuk.”
Kibővült a pályázók kizárásával járó szabálytalanságok listája is. A korábbi előírás meghatározta, hogy egy pályázatban szereplő valótlan állítások milyen esetekben járnak a jelentkező kizárásával, és kizárólag ezeket a tényeket ellenőrizték (például egy évnél régebben lejárt köztartozás, bűncselekmény, közbeszerzési szerződés megszegése vagy hamis adatszolgáltatás az állami támogatás iránti kérelemben). Ezentúl viszont biztosan kizárásra kerülnek azok a pályamunkák, amelyeknél kiderül, hogy a tenderanyagban szereplő bármely állítás valótlan.
Változások az értékelő bizottság működésében
Az NFM-rendelet kibővítette az értékelőbizottsági tagság megszűnésének okait, valamint kiszélesítette a bizottság feladatait, emellett a benyújtott pályázatok formai megfelelőségének vizsgálatán is változtatott a szabályozás. A módosítást megelőzően 45 napot határozott meg a jogalkotó a folyamatra, mostantól azonban 45 munkanap a határidő, a végső döntést pedig nem 20, hanem 30 nap alatt kell meghozni.
