A rendes bíróságok által elvégezhető törvényértelmezéssel lehetséges egy ellentmondásos jogszabályi rendelkezéshez olyan jelentéstartalmat társítani, ami adott jogintézmény érvényesülését tiszteletben tartja – szögezi le az Alkotmánybíróság III/838/2021. számú, bírói kezdeményezést elutasító határozatában.

Az Alkotmánybíróság elutasította a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 62. § (1) bekezdés n) pont „a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti – három évnél nem régebben meghozott – véglegessé vált és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság véglegessé vált és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítványt.

Az indítványozó bíróság álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezés hiányossága okán homályos, önmagával és az alkalmazandó egyéb jogszabályi rendelkezésekkel nem áll koherens összefüggésben, fordulatai az ajánlatkérők számára értelmezhetetlenek és alkalmazhatatlanok. A nyelvtani értelmezésből eredő végrehajthatatlansága és a rendszertani értelmezésből eredő kiszámíthatatlansága, továbbá a világosság és egyértelműség hiánya, ezáltal értelmezhetetlensége a jogbiztonság részét képező normavilágosság követelménye sérelmét okozza.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a közbeszerzési törvény és a közigazgatási perrendtartás vonatkozó szabályai között valóban terminológiai különbség feszül, azonban a határozatban idézte a Kúria egy végzését, amely alátámasztotta, hogy a rendes bíróságok által elvégezhető törvényértelmezéssel lehetséges a támadott jogszabályi rendelkezéshez olyan jelentéstartalmat társítani, ami nemcsak a közbeszerzési eljárás tisztaságát, a versenyfelügyeleti eljárás alá vont vállalkozás eljárási jogait, de közigazgatási perrendtartás jogintézményeinek (így különösen a határozatok végrehajthatóságának és az azonnali jogvédelemnek) az érvényesülését is tiszteletben tartja. Ezért az Alkotmánybíróság a közbeszerzési törvény támadott szövegrésze alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.