Az ÁSZ a szervezet belső kontrollkörnyezetét, az átruházott irányítói, illetve középirányítói tevékenységének szabályozását a 2019. évre vonatkozóan értékelte, vagyongazdálkodását pedig a 2017-2019. közötti időszakra nézve tekintette át.

A szakképzési rendszer feladata – az oktatási rendszer szerves részeként – a korszerű szakmai ismeretek megszerzésére való felkészítés és az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek fejlesztése, e feladatok ellátásában a szakképzési centrumok tevékenysége meghatározó jelentőségű. Gazdálkodásuk minőségét meghatározza az irányítói és a középirányító szervi feladatok szabályszerű kialakítása és ellátása, ezek hiányában nem biztosított a közpénzek, valamint a rájuk bízott nemzeti vagyon cél szerinti hasznosulása, működésük elszámoltathatósága és átláthatósága.

Az Állami Számvevőszék a központi költségvetési szervek belső kontrollrendszerét rendszeresen ellenőrzi, és értékeli működésük irányítottságát, korrupció elleni védettségét, továbbá a szervezeti teljesítmény méréséhez szükséges követelmények kialakítását és érvényesítését.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt (NSZFH) Magyarország Kormánya alapította 2014-ben. Az NSZFH központi hivatal, amely önálló gazdasági szervezettel rendelkezik, 2018-tól az Innovációs és Technológiai Minisztérium irányítása alatt működik.

Az ÁSZ ellenőrzése során megállapította, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal mint középirányító szerv 2019-ben a gazdálkodási és számviteli feladatok ellátásához szükséges szabályzatokkal rendelkezett, a szervezeti integritást sértő események kezelésére, valamint az integrált kockázatkezelésre vonatkozó eljárásrenddel azonban nem. Ezáltal nem volt biztosított az elszámoltatható és felelős gazdálkodás előfeltételét jelentő szabályozási környezet kialakítása.

A szervezet nem szabályozott ügyrendben és ellenőrzési nyomvonalban minden átruházott irányítói, valamint középirányítói feladathoz kapcsolódó működési folyamatot, így a szakképzési centrumokhoz kapcsolódó, átruházott irányítói hatáskörök gyakorlása és a középirányítói feladatok ellátása nem volt szabályszerű.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalnál a vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó belső számviteli szabályozási környezet 2017-ben számlarend hiányában még nem, 2018-19-ben azonban már megfelelő volt. Az éves költségvetési beszámolók elkészítéséhez, a mérlegtételek alátámasztásához a szervezet nem állított össze olyan leltárt, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza minden mérlegtételét, így a hivatal éves beszámolói nem nyújtottak valós képet a vagyoni helyzetéről.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 2019-ben a teljesítmény mérésére alkalmas alapvető követelményeket kialakította, a szervezeti célokat, feladatokat és kapcsolódó személyi és tárgyi feltételeket meghatározta.

Az ellenőrzés által feltárt jogszabálysértő gyakorlatok megszüntetése érdekében az Állami Számvevőszék figyelemfelhívással fordult a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnökéhez, aki ennek eredményeként intézkedett az integrált kockázatkezelés és a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendje kiadmányozására, az új SZMSZ alapján a szervezeti egységek ügyrendjeinek teljes körű elkészítésére, valamint a középirányítói feladatokhoz tartozó munkafolyamatok ellenőrzési nyomvonalainak elkészítésére.

Az Állami Számvevőszék a figyelemfelhívásban foglaltakon túl, az ellenőrzés megállapításai alapján jelentésében további két javaslatot fogalmazott meg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnökének.