Cégalapításba senki nem vág bele csak úgy félvállról, mivel ilyenkor a tagok akár törzstőke elhelyezésével, vállalati vagyon meghatározásával vagy saját vagyonukkal is felelhetnek a cég kiadásaiért. Fontos tehát, hogy stabil alapokra helyezzük vállalkozásunkat. (X)
Cikkünkben azoknak adunk egy kis iránymutatást, akik épp cégalapítás előtt állnak, de még bizonytalanok, hogy milyen vállalkozási formát válasszanak, vagy épp most váltanának.
Milyen cégeket alapítanak gyakran hazánkban?
Magyarországon jelenleg 4 fő cégtípus van jelen a gazdasági szektorban. Az egyéni vállalkozókat itt nem vettük hozzájuk, mivel más szabályok vonatkoznak rájuk, mint a cégbíróságon bejegyzett vállalatokra.
- BT: már két főtől alapítható. Manapság egyre kevésbé kedvelt cégforma, mivel beltagja korlátlan felelősséggel rendelkezik.
- KFT: alapításához 3 millió forint alaptőkére van szükség, tagjai pedig korlátolt felelősséggel rendelkeznek, így ez az egyik legkedveltebb vállalkozási forma.
- KKT: tagjai korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a cég kötelezettségeinek teljesítéséért, így viszonylag kevesen választják.
- RT: mivel igen szigorú szabályok vonatkoznak a részvénytársaságokra, és viszonylag tőkeigényes, ezért ez a legritkább vállalkozási forma Magyarországon.
Milyen lehetőségeink vannak a cégforma változtatására?
Míg a cégalapítás önmagában egy viszonylag egyszerű folyamat, ha később úgy döntünk, mégis más vállalkozási forma lenne a megfelelő számunkra, komoly költségekkel és a bürokrácia útvesztőivel számolhatunk.
A cégforma változtatásának menete
Ahhoz, hogy a folyamat elindítható legyen, először meg kell győződni róla, hogy a társaság tagjai teljes egészében vállalni tudják a társasági szerződésben meghatározott vagyoni kötelezettségeket. Míg BT-t bármennyi alaptőkével indíthatunk, a KFT-hez már minimum 3 millió forintra van szükség. Az RT. esetében ez már 5 milliótól indul.
Ezenkívül módosítani kell az alapító okiratot, a változást be kell jelenteni a cégbíróság felé, és ha jóváhagyták, még a korábban megkötött munkáltatói, beszállítói és partneri szerződések újraírására is szükség lehet. Ezek hosszú ügyvédi utánajárást és munkaórákat jelenthetnek a szükséges illetékek megfizetésén túl. Az illetékek mértéke attól függően, hogy egyszerűsített vagy normál cégalapításról van-e szó, 0-100.000 Ft között változhat.
Érdemes már az első cégalapításkor biztosra menni, és olyan vállalkozási formát választani, ami hosszú távon is kiszolgálja majd az igényeinket. Évi 12 millió forintos bevétel alatt például az egyéni vállalkozás érheti meg általában a legjobban. Ez díjmentesen alapítható, minimális havi költségeket jelent, különösen alanyi adómentesként.
Hogyan vágjunk bele a cégalapításba?
Mielőtt belevágnánk a folyamatba, mindenképp érdemes adótanácsadó segítségét kérni, aki üzleti tervünk alapján akár egy kedvezőbb megoldást is javasolhat számunkra. A népszerű startupok például gyakran választják a KFT. formát, viszont az NYRT. előnyösebb lehetne számukra a nyitott tőzsdei jelenlétnek köszönhetően. A kétmillió forint eltérés a két cégforma alaptőkéje között azonban sokaknak kedvét szegi.
Nem érdemes a cégalapítás körül spórolni a költségekkel, ugyanis egy jó ügyvéd és adótanácsadó hosszú távon kímélhet meg minket a nagyobb kiadásoktól, ha cégforma változtatására lenne szükség.
