Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 459. § (1) bekezdés 18. pont a)–b) alpontjaiban nem az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően szabályozta a kábítószer fogalmát, ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. szeptember hó 30. napjáig tegyen eleget.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a Fővárosi Törvényszék az előtte folyamatban lévő büntetőeljárás felfüggesztése mellett egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett. Az indítványozó bíróság az indítványában az új pszichoaktív anyag és a kábítószer büntetőjogi fogalmak meghatározására irányuló szabályozás alaptörvény-ellenességét állította.

A kábítószer büntetőjogi fogalmát a Btk. 459. § (1) bekezdés 18. pont a)–c) pontjai határozzák meg; az a)–b) alpont utaló normákon keresztül nemzetközi egyezmények listáin található szereket von be a kábítószer fogalma alá, ezért a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetési tárgyát közvetlenül a nemzetközi jogi normák határozzák meg a jelenlegi szabályozás szerint.

Az indítvány szerint az alkalmazott jogalkotói megoldás azt eredményezi, hogy

a büntetőjogi kábítószerfogalmat tartalommal kitöltő kábítószerlisták teljes tartalma a Btk. értelmező rendelkezéseiben felhívott jegyzékekből nem ismerhető meg; a jogi norma tartalmának megállapítása a jogértő kisebbség számára is rendkívül bonyolulttá, mindenki más számára pedig elérhetetlenné válik, ami a jogállamiság követelményének megsértését jelenti.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy

az ENSZ Kábítószer Bizottsága határozatainak a hazai jogrendszerbe történő átültetését, és ezen határozatok kihirdetését a jogalkotó nem végezte el maradéktalanul.

A testület úgy ítélte meg, hogy az Alaptörvénnyel való összhang helyreállítása nem a vitatott rendelkezés megsemmisítését, sokkal inkább a hatályos szöveg pontosítását, kiegészítését teszi szükségessé, mert ilyen módon biztosíthatóvá válik a kábítószerfogalom és a kábítószernek minősülő anyagok megismerhetősége.

Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak szerint tehát az

Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem az Alaptörvényben foglalt jogbiztonságból fakadó követelményeknek megfelelően szabályozta a kábítószer fogalmát a támadott rendelkezésekkel,

ezért az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. szeptember 30. napjáig tegyen eleget.