A Kbt. 2022. március 20-ig hatályban volt 156. § (4) bekezdésének utolsó fordulata alaptörvény-ellenes volt – szögezi le az Alkotmánybíróság III/3938/2021. számú, jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapító határozatában.
Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés alapján alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 2022. március 20-ig hatályos 156. § (4) bekezdése utolsó mondatának „a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye” szövegrészét.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást indított. A két érvényes ajánlat közül az eljárás nyerteseként az ajánlatkérő nem a jelen per felperesét, hanem másik két közös ajánlattevőt jelölt meg nyertesként. A felperes mint az eljárás vesztes ajánlattevője jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alperesi Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottságához. A Döntőbizottság végzésével engedélyezte a szerződéskötést a nyertes ajánlattevőkkel, a felperes jogorvoslati kérelmét pedig határozattal elutasította.
A felperes keresetet nyújtott be a Döntőbizottság végzése és határozata ellen. Kereseti kérelme szerint a Döntőbizottság a végzést jogszabálysértően hozta meg, a sérelmezett jogszabályi rendelkezés alapján pedig a Döntőbizottság végzése ellen nincsen helye jogorvoslatnak. Véleménye szerint a jogorvoslat kizárása a jogorvoslathoz való jog szükségtelen korlátozását jelenti.
A bíróság előadása szerint az Alkotmánybíróság a 3111/2021. (IV. 14.) AB határozatban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a korábban hatályos közbeszerzési törvénynek a megtámadottal azonos szövegrészét. Az indítványozó bíróság álláspontja szerint az eljárás idején hatályos jogszabályi rendelkezés, hasonlóan a megsemmisített jogszabályi rendelkezéshez, sérti a jogállamiság és jogbiztonság elvét, a törvény előtti egyenlőséghez való alapjogot és a jogorvoslathoz való alapjogot.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Kbt. támadott rendelkezése kizárta az ideiglenes intézkedésről hozott végzés elleni jogorvoslatot az 156. § (4) bekezdése vonatozásában. A Döntőbizottság végzése érdemben kihatott az eljárás alanyainak viszonyára: sem az ajánlatkérő kérelmének elutasítása esetén, sem az annak helyt adó végzés esetén nem vitatható, hogy a Döntőbizottság a mérlegelése során törvényesen járt-e el, és fennállnak-e a Kbt. 156. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek. A Kbt. 156. § (4) bekezdése az ideiglenes intézkedés alkalmazását halasztást nem tűrő közérdekre, illetve kiemelten jelentős érdekre tekintettel tette lehetővé. Ez azonban nem kellő indok a jogorvoslat kizárására, különös figyelemmel arra, hogy a közbeszerzési eljárás alapelve a közbeszerzés jogszerűségéhez fűződő közérdek. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy
a Kbt. 2022. március 20-ig hatályban volt 156. § (4) bekezdésének utolsó fordulata alaptörvény-ellenes volt.
Az Alkotmánybíróságnak nem rendelkezett a támadott rendelkezés megsemmisítéséről, mivel az már nincs hatályban. Ugyanakkor a testület nem rendelte el az alaptörvény-ellenes rendelkezés alkalmazási tilalmát sem, mivel a határozatban kifejtettek alapján ezzel sem lenne orvosolható a jogsérelem.
