A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra – 2022. október 2-ig – elrendelte az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökének letartóztatását, akit vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsítanak.
Agócs János ORÖ elnök “a megalapozott gyanú szerint 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy harmincmillió forint ellenében átadja nekik saját vezetői tisztségét”
– tájékoztatott a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön, az ORÖ elnökét meg nem nevezve.
Közleményükben azt írták: az ajánlat lényege szerint 18 millió forint járt volna a lemondáskor, a fennmaradó 12 millió forintot pedig 2022 decemberéig kellett volna átadni. Hozzátették: az elnök vállalta, hogy a pénz ellenében lemond az ORÖ elnöki tisztségéről, helyettesítésével a pénz átadóját bízza meg és közreműködik az illető elnökké választásában.
A gyanúsított nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás közlése ellen – közölték. Az ügyészség a bizonyítás megnehezítésének, illetve meghiúsításának, továbbá a bűnismétlésnek a veszélye miatt indítványozta a terhelt letartóztatásának elrendelését.
A Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 2-dikán egy hónapra – 2022. október 2-ig – elrendelte az elnök letartóztatását.
“A nyomozás kezdeti szakaszban van, az eljárás elsődleges érdeke a nyomozás terhelt befolyásától mentes lefolytatása. A bíróság szerint megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén a hatóság látókörébe még nem került személyeket jogellenesen befolyásolna vagy megfélemlítene, így törekedve a bizonyítási eljárás meghiúsítására, megnehezítésére” – áll a Fővárosi Törvényszék közleményében.
“A terhelt büntetlen előéletű, azonban az eljárás tárgyát képező bűncselekménnyel egy ellene már folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt vált megalapozottan gyanúsíthatóvá. Figyelemmel a tettének véghezvitelére irányuló kitartó szándékára és haszonszerzési céljára, alappal lehet tartani attól, hogy a gyanúsított kényszerintézkedés hiányában újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el” – teték hozzá.
A fentiek alapján a bíróság a kényszerintézkedéssel elérni kívánt célokat kizárólag a letartóztatás alkalmazásával látta biztosítottnak.
