A kiskorú gyermek alapjogi jogalanyisága feltétlen, de az ennek ellenére sem jelenti számára bármely alapjog gyakorolhatóságát – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/2532/2021. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában. 

Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Ítélőtábla támadott végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a kérelmező a gyámhatóság határozataival előírt kapcsolattartás pótlása, illetve a bíróság kapcsolattartást meghatározó ítélete alapján az elmaradt folyamatos kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmet terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a kapcsolattartás pótlásának elrendelése tárgyában folytatott nemperes eljárásban az eljárást részben megszüntette, valamint elrendelte a kérelmezőnek a gyermekével az elmaradt folyamatos kapcsolattartása végrehajtását. A végzés ellen a kérelmezett és a gyermek nyújtottak be fellebbezést.

A másodfokú bíróság a gyermek fellebbezését hivatalból visszautasította arra hivatkozva, hogy a kiskorú az eljárásban érdekeltként történő részvételére, ebből adódóan fellebbezés előterjesztésére nem jogosult; a kérelmezett fellebbezése nyomán eljárva pedig az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

Az indítványozók álláspontja szerint a bíróság döntése, amellyel a kiskorútól a kapcsolattartásra kötelező bírósági döntés elleni fellebbezés jogát megvonta, sérti a kiskorú emberi méltóságát, a törvény előtti egyenlőség elvét, a tisztességes eljáráshoz és a hatékony és érdemi jogorvoslathoz való jogát.

A kép illusztráció – Forrás: unsplash.com

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy

a kiskorú gyermek alapjogi jogalanyisága feltétlen, de az ennek ellenére sem jelenti számára bármely alapjog gyakorolhatóságát.

A kapcsolattartás végrehajtására irányuló nemperes eljárásban

a kiskorú gyermek nem alanya az Alaptörvényben elismert jogorvoslathoz való jognak, ezért a bíróságok döntése nem korlátozhatta ezen alapjogát.

Az ügyben eljáró bíróságok az Alaptörvényben foglalt kötelezettségüknek eleget téve, alapjogi oldalról megfelelően jártak el a jogértelmezésük során. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt elutasította.