Megjelent a Kormány 179/2023. (V. 15.) korm. rendelete (a továbbiakban kormányrendeletaz ingatlannyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (Új Inytv.) végrehajtásáról – számolt be rendkívüli hírlevelében a Magyar Ügyvédi Kamra. A jogászok által széles körben várt rendeleti részletszabályok az Új Inytv. 2024. február 1. napi hatálybelépést készítik elő, és lefektetik az elektronikus ingatlan-nyilvántartás keretrendszerének feltételeit.

A jelen cikksorozat második részében az automatikus döntéshozatallal érintett eljárások és a kivételek szabályait  mutatja be a Kormányrendelet alapján Szalkai András, a KNP LAW ügyvédjelöltje, tekintettel arra, hogy az Új Inytv. szerint bizonyos esetekben és feltételekkel automatikus döntéshozatalnak van helye az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban, amely eljárásokban az ügyintézési határidő mindösszesen 24 óra.

Az automatikus döntéshozatal esetei

A Kormányrendelet alapján az ingatlanügyi hatóság automatikus döntéshozatallal – kizárólag a kérelemnek helyt adó vagy a bírósági elrendelés, hatósági felhívás ingatlan-nyilvántartási rendelkezését végrehajtó döntéssel – dönt az alábbi esetekben:

  • végrehajtási jog törlése;
  • az adóhatóság által bejegyzett jelzálogjog törlése;
  • a hitelintézeti jelzálogjog, önálló zálogjog, és ezek biztosítékául szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom törlése;
  • egyéb – a kivételek alá nem tartozó – jog, vagy tény változásának bejegyzésére vonatkozó bírósági elrendelés vagy felhívás;
  • az ingatlan jogi jellegeként bejegyezhető adatok (kivéve: tanya, birtokközpont, védett természeti terület, felszín alatti közúti érintettség) változása esetén, ha a jog vagy tény változásának bejegyzése nem jár földrészlet határvonalának a változásával;
  • a kivételek alá nem tartozó esetekben – a tulajdonjog változásának bejegyzésére irányuló kérelemben az átruházás tárgya az ingatlan egésze, és az ingatlan tulajdoni lapjának III. részén nem szerepel semmilyen bejegyzett jog vagy tény, és
  • a kivételek alá nem tartozó esetekben – a hitelintézeti jelzálogjog, önálló zálogjog, és ezek biztosítékául szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése.

Ezekben az eljárásokban az ingatlanügyi hatóság kizárólag az alábbi dokumentumok tartalmát vizsgálja:

  • kérelem, bírósági elrendelés, hatósági felhívás ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlapja;
  • ügyleti meghatalmazás, jogi képviselő felhatalmazása, ügyvédi meghatalmazás.

Kivételek az automatikus döntéshozatal alól

A Kormányrendelet számos kivételt tartalmaz az automatikus döntéshozatal alól, amely kivételek külön csoportosítva az alábbiak.

Nincs helye automatikus döntéshozatalnak:

  • társasház alapítása, megszüntetése;
  • szövetkezeti ház alapítása, megszüntetése;
  • társasház alapító okiratának módosításával járó változás, vagy lakásszövetkezeti alapszabály módosításával járó változás bejegyzése;
  • nem természetes személy tulajdonjogának bejegyzése jogutódlás jogcímen; és
  • ranghelyváltozás esetén.

Továbbá nincs helye automatikus döntéshozatalnak, ha az alábbi jogok, tények vagy adatok közül bármelyik az ingatlan tulajdoni lapján be van jegyezve:

  • ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése;
  • felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása;
  • egyesített telekalakítási eljárás megindítása;
  • műemlék, történeti kert, nemzeti vagy kiemelt nemzeti emlékhely, világörökségi terület része; vagy
  • bizonyos jogi jelleg (védett természeti terület, Natura 2000 terület, természeti terület, ökológiai folyosó, barlang felszíni védőövezete, védett mesterséges üreg felszíni védőövezete, országos vagy helyi jelentőségű védett természeti terület védőövezete).

Szintén nincs helye automatikus döntéshozatalnak, ha az alábbi jogok vagy tények közül bármelyik szerepel a beadványban:

  • vagyonkezelői jog;
  • kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog;
  • társasház előzetes alapítása; vagy
  • szervezeti-működési szabályzat vagy módosításának benyújtása.

Külön nevesíti a Kormányrendelet, hogy amennyiben az ügyfél a döntés közlését követő öt napon belül kéri, hogy a hatóság a kérelmet ismételten, teljes eljárásban bírálja el, ebben az esetben az érintett ingatlannal kapcsolatban nincs helye automatikus döntéshozatalnak.

Bírósági elrendelés kivételével szintén nincs helye automatikus döntéshozatalnak, ha a beadvány olyan változást tartalmaz, amelyet az iktatást megelőző, korábbi időponttal kell bejegyezni, valamint kettő vagy több kérelem, bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás egyidejű érkezése esetén.

Nincs helye automatikus döntéshozatalnak, ha a jog, tény vagy jogi jellegként bejegyezhető adat változásának bejegyzésére irányuló eljárás az ingatlan természetben meghatározott vagy területi mértékben kifejezett részére vonatkozik, vagy ha a jog vagy tény változásának bejegyzése együtt jár a földrészlet határvonalának változásával.

Szintén nem alkalmazható automatikus döntéshozatal ingatlan-nyilvántartási kérelem módosítása, vagy visszavonása esetén, illetve akkor sem, ha a beadvány benyújtásakor széljegy szerepel az ingatlan tulajdoni lapján.

Kétségkívül széles kört fognak érinteni az automatikus döntéshozatal alóli kivételek alább felsorolt esetei, mivel nincs helye automatikus döntéshozatalnak amennyiben:

  • az érintettek valamelyike külföldi személy, kiskorú, gondnokság alatt áll, a kérelem benyújtásának időpontjában nem jogképes, vagy nem tartozik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény vagy a cégnyilvánosságról bírósági cégeljárásól és a végrehajtásról szóló törvény hatálya alá;
  • a kérelem tulajdonjog bejegyzésére irányul és az ingatlan állami vagy önkormányzati tulajdonban van; vagy
  • az ingatlan mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld, és a kérelem tulajdonjog, haszonélvezeti jog, használat joga, végrehajtási jog, elidegenítési tilalom, terhelési tilalom, elidegenítési és terhelési tilalom, rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom, elővásárlási jog, visszavásárlási jog, vagy vételi jog bejegyzésére irányul.

Láthatjuk tehát, hogy igen hosszú az a felsorolás, amely esetekben a jogalkotó nem fogja lehetővé tenni az automatikus döntéshozatali eljárást az ingatlan-nyilvántartási eljárások során.

Kapcsolódó cikk:

Megjelentek az új ingatlan-nyilvántartási törvény részletszabályai – Okirati kellékek a végrehajtási rendelet alapján – Szakértői összefoglaló – 1. rész

Szalkai András, a KNP LAW ügyvédjelöltje: