Az Európai Unió Bíróságához (Bíróság) intézett előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem akadályozza meg a kérdést előterjesztő bíróságot az alapeljárás részleges folytatásában. A kérdést előterjesztő bíróság elvégezheti az általa szükségesnek ítélet olyan eljárási cselekményeket, mint a bizonyítékok beszerzését, amelyek nem akadályozzák meg abban, hogy teljesítse a Bíróság későbbi válaszában foglaltakat – szögezi le az Európai Unió Bírósága C-176/22. számú  BK és ZhP (Az alapeljárás részleges felfüggesztése) ügyben hozott ítéletében.

A bolgár ügyészség két rendőrnyomozóval szemben korrupció miatt emelt vádat. Egyikük kifogásolta a korrupciós cselekmény ügyészség általi jogi minősítését. A vádirat alapján eljáró bolgár bíróságnak kérdése merült fel a szóban forgó bűncselekménynek a terhelt előzetes tájékoztatása nélkül történő átminősítésére vonatkozó hatáskörével kapcsolatban. E tekintetben fordult (az első) előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel a Bírósághoz. Ez a kérelem egy másik ügy tárgyát képezi, és e másik ügy még mindig folyamatban van a Bíróság előtt.

A bolgár bíróságban ezt követően felmerült a kérdés, hogy teljes egészében fel kell-e függesztenie az alapeljárást mindaddig, amíg meg nem kapja a Bíróság válaszát, vagy pedig folytathatja az eljárást, különösen a bizonyítékok beszerzését, azzal a feltétellel, hogy érdemi kérdésekben nem hoz döntést mielőtt meg nem kapta volna az említett választ. Éppen ezért egy második előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult a Bírósághoz e másik kérdés tisztázása érdekében.

Ítéletében a Bíróság azt a választ adja, hogy

az uniós joggal nem ellentétes, ha az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet előterjesztő nemzeti bíróság az alapeljárásnak csak azt a részét függeszti fel, amelyet a Bíróság e kérelemre adott válasza érinthet.

Az előzetes döntéshozatali eljárás hatékony érvényesülésének megőrzését ugyanis nem teszi gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az a nemzeti szabály, amely az előzetes döntéshozatal iránti kérelem Bíróság elé terjesztésének időpontja és a Bíróság e kérelemre választ adó végzése vagy ítélete meghozatalának időpontja között lehetővé teszi az alapeljárás folytatását bizonyos eljárási cselekmények elvégzése érdekében. A kérdést előterjesztő bíróság által szükségesnek tartott, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekkel összefüggésben nem álló olyan eljárási cselekményekről van szó, amelyek nem akadályozhatják meg a kérdést előterjesztő bíróságot abban, hogy az alapeljárás keretében teljesítse az ezen végzésben vagy ítéletben foglaltakat.

Mivel az előzetes döntéshozatal iránti kérelem már az alapeljárás korai szakaszában is a Bíróság elé terjeszthető, a kérdést előterjesztő bíróságnak lehetősége kell legyen arra, hogy – a Bíróság e kérelemre adott válaszáig – folytassa az eljárást az ilyen eljárási cselekmények tekintetében.