“Az EU soros elnökségi feladatait ellátni nemcsak joga, hanem kötelessége is Magyarországnak” – hangsúlyozta Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium Európai Ügyekért Felelős államtitkára a Danube Institute 2023. június 6-i konferenciáján. Az államtitkár megerősítette, hogy az Európai Parlamentből érkező politikai támadások ellenére nincs napirenden a Tanácsban Magyarország soros elnökségének megkérdőjelezése vagy elhalasztása.
Bóka János elmondta, bízik abban, hogy az Európai Parlament is az uniós jogot tiszteletben tartva jár majd el, és a lojális együttműködés elvének megfelelően, a magyar elnökség alatt is konstruktívan együttműködik a Tanáccsal.
Az államtitkár ismertette az Unió különböző, jogállamisági címszó alatt létrehozott eljárásait is, köztük azokat, amelyek folyamatban vannak hazánkkal szemben. Kiemelte: “Az eljárások eredeti célja az volt, hogy egymást kiegészítve hatékonyabbá tegyék a rendszert, azonban a gyakorlatban olyan bonyolult mátrix jött létre, amely csökkenti a hatékonyságot és nehezíti a párbeszédet.” Az uniós források felfüggesztéséről szóló kondicionalitási eljárással kapcsolatban elmondta, “még bizonytalan, hogy jogállamisági eljárással állunk-e szemben, vagy az eljárás ténylegesen a költségvetés védelméről szól.”
A tudományos szakmai háttérrel is rendelkező államtitkár szerint a jogállamiság fogalma eredendően politikai természetű, mivel a hatalomgyakorlás módjáról szól. “Ezt a fogalmat fordították le a jog nyelvére, manapság pedig az európai színtéren újra politizálják.” Meglátása szerint a Magyarország és az uniós intézményrendszer közötti politikai viták “a föderális Európa hívei és a Nemzetek Európája képviselői közötti ellentétekre vezethetők vissza.”
A konferencián a jog- és a politikatudomány hazai és nemzetközi képviselői is megosztották gondolataikat. Varga Csaba, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzor emeritusa nemrégiben angol és magyar nyelven is megjelent, „Jogállamiság- viták közegében” c. könyvének fő megállapításait összegezte. Kifejtette, hogy a jogállamiság fogalmi tartalma a rendszerváltozás óta vitatott Magyarországon, amely abból is adódik, hogy “a jogállamiság számos értéket tartalmaz, amelyek versengenek egymással, emiatt nem minden jogállamisági kérdést lehet egyszerűen megválaszolni.” Rávilágított arra is, hogyan alakult ki és változott a jogállamiság fogalma a különböző európai országokban, s hogyan politizálódott át napjainkra a fogalom.
Gadi Taub, a Jeruzsálemi Héber Egyetem Federmann Közpolitikai Iskolájának vezető oktatója a közelmúltban bevezetni kívánt izraeli igazságügyi reform meghiúsulásának körülményeit mutatta be előadásában. Beszédéből kiderült, hogy bár az igazságügyi reform elleni tüntetéseket a demokrácia győzelmeként mutatták be a sajtóban, valójában éppen az ellenkezője történt: a demokrácia vallott kudarcot a partikuláris érdekekkel szemben. Véleménye szerint ugyanis Izraelben a bíróságok túlhatalma és túlzott politikai befolyása miatt jurisztokratikus rendszer alakult ki.
Stumpf István egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és miniszterelnökséget vezető miniszter a magyar Alkotmánybíróság rendszerváltozástól kezdve végbement fejlődését mutatta be. Rámutatott a testület jogállami átmenetben játszott kiemelt szerepére, valamint az első évtizedeit jellemző bírói aktivizmusra. Az Alkotmánybíróság 2010-et követően új funkcióval bővült, mely szerint a globalizálódó világban, különösen az Európai Unió kontextusában biztosítja a nemzeti szuverenitás és magyar alkotmányos identitás védelmét.
James Allan, a Queenslandi Egyetem jogász professzora szerint létezik egy trend, amely a hagyományos demokráciafogalmat új demokráciafogalommal próbálja felváltani. A hagyományos fogalom a demokrácia procedurális jellegére, a népképviseletre és a többségi elvre összpontosít. Az új definíciós törekvések morális megközelítést alkalmaznak és tartalmi követelményeket próbálnak előírni, amelyek alapján csak bizonyos politikai döntések számíthatnak demokratikusnak, míg mások – mivel megbuknak az önkényesen meghatározott „morális teszten” – nem lehetnek demokratikusak. Az új fogalomértelmezés veszélyt jelent a klasszikus demokráciára, mert a gyakorlatban leszűkíti a demokratikus vita és érvelés lehetőségét.
Gát Ákos Bence, a konferencia kezdeményezője, a Danube Institute külkapcsolati vezetője és az NKE kutatója levezette, hogyan alakult ki az európai uniós jogállamiság-vita az elmúlt 12 évben. Konkrét példákat említve rámutatott az EU-s intézmények újabb és újabb „jogállamisági” eszközeinek ellentmondásaira. Többek között az Európai Unió Tanácsának Jogi Szolgálata által kiadott szakvéleményt idézve felhívta a figyelmet arra, hogy “az EU által létrehozott jogállamisági eszközöknek nincs megfelelő jogalapja, ami hatványozottan súlyos aggályokat vet fel a kondicionalitási rendelet esetében, amelyen keresztül forrásokat próbálnak elvonni Magyarországtól.” A szakértő szerint egységes tudományos iskolát kellene létrehozni azoknak a szerzőknek az összefogásával, akik vállalják az érveken alapuló vitát a jelenlegi fősodorral és kritikai szemléletet alkalmazva közelítenek az uniós jogállamisági témakörhöz.
A Danube Institute-ot a Batthyány Lajos Alapítvány hozta létre 2013-ban Budapesten azzal a céllal, hogy folyamatosan változó világunkban képviselje és formálja a konzervatív és nemzeti értékeket és gondolkodást.
A think tank fő célkitűzéseivel összhangban nem csupán feladatának, hanem küldetésének tekinti, hogy időtálló értékeket képviselő hídfőként hazai és nemzetközi szinten egyaránt összeköttetést biztosítson konzervatív gondolkodók, tudósok, politikusok és a közélet iránt érdeklődők számára.
