Az uniós joggal nem ellentétes a Magyarországi mezőgazdasági földterületeken létesített haszonélvezeti jogoknak a Európai Unió Bíróságának ítélete alapján történő visszajegyzése, még akkor sem, ha azok eredeti bejegyzése jogellenes volt – szögezi le az Európai Unió Bírósága C-419/23. számú, Nemzeti Földügyi Központ ügyben hozott ítéletében. Az ilyen visszajegyzés nem jár azon személyek jogainak aránytalan sérelmével, akik az érintett haszonélvezeti jogok jogellenes törlésének időpontjában e földterületek állagtulajdonosai voltak
Magyarország 2013-ban olyan szabályozást fogadott el, amely 2014. május 1-jével megszüntette az olyan személyek javára fennálló haszonélvezeti jogokat, akik nincsenek közeli hozzátartozói viszonyban az e tagállam területén elhelyezkedő érintett mezőgazdasági földterületek tulajdonosával.
A Bíróság a 2019. május 21-i ítéletében (a Bíróság 2019. május 21-i C-235/17. számú Bizottság kontra Magyarország – Mezőgazdasági földterületeken létesített haszonélvezeti jogok – ítélete) megállapította, hogy a szóban forgó nemzeti szabályozás elfogadásával Magyarország megsértette a tőke szabad mozgásának elvét és a tulajdonhoz való, az Európai Unió Alapjogi Chartája által biztosított jogot. Magyarország 2021-ben az ezen ítélet végrehajtására irányuló különleges rendelkezéseket fogadott el annak érdekében, hogy minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek, illetve amelynek haszonélvezeti jogát a 2013. évi szabályozásnak megfelelően törölték az ingatlan nyilvántartásból, kérelmezhesse e jogoknak az ingatlannyilvántartásba történő visszajegyzését.
A magyarországi Nemzeti Földügyi Központ 2022-ben e rendelkezések alapján elrendelte egy olyan haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba történő visszajegyzését, amely korábban egy mezőgazdasági földterületen állt fenn. A szóban forgó mezőgazdasági földterület németországi lakóhellyel rendelkező tulajdonosa keresetet indított a Győri Törvényszék (Magyarország) előtt e visszajegyzés törlése iránt azzal az indokkal, hogy a szóban forgó haszonélvezeti jogot 2002-ben jogellenesen jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba. E törvényszék azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a szóban forgó haszonélvezeti jog visszajegyzése ellentétes-e az uniós joggal amiatt, hogy azt eredetileg jogellenesen jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba.
A Bíróság e kérdésre nemleges választ ad.
Megállapítja, hogy a 2021-ben elfogadott nemzeti szabályozás a tőke szabad mozgása korlátozásának minősül, mivel a haszonélvezeti jog visszajegyzése csökkenti az érintett földterületek forgalmi értékét, és korlátozza tulajdonosaik azon képességét, hogy éljenek az e földterületekhez kapcsolódó jogaikkal. Mindemellett e szabályozás közérdeken alapuló kényszerítő célt követ, amennyiben olyan ítélet végrehajtására irányul, amely kötelezettségszegést állapított meg, továbbá alkalmas e cél megvalósításának biztosítására, és nem tűnik úgy, hogy túllépné az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
Csak a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba történő visszajegyzésével szembeni objektív és jogilag megalapozott akadályok fennállása esetén lehet ugyanis úgy tekinteni, hogy e visszajegyzés helyett az biztosítja az érdekelt személyt az uniós jog alapján megillető jogok visszaállítását, ha a jog korábbi jogosultja részére valamilyen ellentételezést nyújtanak. Márpedig
az, hogy e jogosult haszonélvezeti jogát eredetileg jogellenesen jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, nem minősül ilyen objektív és jogilag megalapozott akadálynak.
E tekintetben a Bíróság megállapítja többek között, hogy a tagállam szabadon dönthet úgy, hogy a nemzeti jogából eredő ilyen szabálytalanságot a továbbiakban már nem lehet szankcionálni. Ráadásul az ingatlan-nyilvántartásba eredetileg bejegyzett haszonélvezeti jog az ellenkező bizonyításáig fennállt, így a jogbiztonság elve is e jog visszaállítása mellett szól.
Végül a szóban forgó nemzeti szabályozás kizárólag azzal a következménnyel jár, hogy a szóban forgó mezőgazdasági földterület tulajdonosának azon jogait állítja vissza, amelyeket e földterület megvásárlásakor szerzett, mivel a szóban forgó haszonélvezeti jogot már e vásárlás időpontját megelőzően véglegesen bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba.
Egyébiránt e nemzeti szabályozás nem tekinthető az említett földterület tulajdonosa tulajdonhoz való joga korlátozásának. A szóban forgó mezőgazdasági földterület teljes tulajdonjoga ugyanis, amelyet annak állagtulajdonosa a 2013. évi magyar szabályozás folytán szerzett meg, nem tekinthető az Alapjogi Charta tulajdonhoz való jogot biztosító 17. cikkének (1) bekezdése értelmében jogszerűen szerzettnek.
