A közszereplői minőség megállapítása mindig egyedi mérlegelés tárgya, az eljáró bíróságoknak elsősorban azt kell vizsgálniuk, hogy az eljárásban érintett személyt érintő közlés bármilyen módon kötődik-e közvitához – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/2587/2024. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában. Ezzel – a magyarországi jogorvoslati lehetőségek kimerítésével – Hann Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója pert vesztett az Elk*rtuk című film készítővel szemben.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.774/2023/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó az Elk*rtuk című mozifilmet készítő filmstúdióval szemben a film és az ahhoz kapcsolódó sajtóközlemény miatt indított személyiségi jogi pert. Az indítványozó kifogásolta, hogy a filmben az indítványozó személye valós keresztnevének megjelölésével és az általa vezetett közvéleménykutató cégnek felismerhetővé tételével egyértelműen azonosíthatóvá vált.
A személyiségi joga megsértésére irányuló keresetének az elsőfokú bíróság részben helyt adva megállapította, hogy a megjelent sajtóközlemény az indítványozót a film egyik szereplőjével azonosító tartalma miatt megsértette a jó hírnévhez fűződő jogát. A mozifilm jogellenességének azonos okból történő megállapítására irányuló kereseti kérelmét az elsőfokú bíróság elutasította.
A mindkét fél fellebbezésére eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és az indítványozó keresetét teljes egészében elutasította. Az indítványozó felülvizsgálati kérelmét a Kúria elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria megállapítása, amely szerint az indítványozót a politikusokéhoz hasonló tűrési kötelezettség terheli, nincs összhangban az Alkotmánybíróság gyakorlatával; az pedig, hogy a film elsősorban fikcióként értékelendő, a feltárt tényállással ellentétes. Az indítványozó szerint ezért a jogerős ítélet és a Kúria határozata az emberi méltósághoz és a jó hírnévhez való alapjoga sérelmét okozza.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy
a közszereplői minőség megállapítása mindig egyedi mérlegelés tárgya, az eljáró bíróságoknak elsősorban azt kell vizsgálniuk, hogy az eljárásban érintett személyt érintő közlés bármilyen módon kötődik-e közvitához.
Az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a kúriai ítélet szerint
a film az indítványozó „magán- illetve családi életét nem tárgyalja, a bemutatás módja az emberi méltóság korlátozhatatlan magját nem sérti”.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria az emberi méltósághoz való jog és a véleménynyilvánítás szabadságának egymáshoz való viszonyát alkotmányosan megfelelően értékelte, így az emberi méltóság korlátozhatatlan magját érintő mérlegelés alaptörvénykonform eredményre vezetett.
Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a Kúria nem lépte túl az értelmezés alkotmányos kereteit, amikor a másodfokú bíróság következtetésével egyetértve úgy foglalt állást, hogy
az indítványozó „személyiségi jogi védelmének határvonalai az adott ügyben a hivatásuknál fogva közhatalmat gyakorlókéhoz hasonló módon ítélhető meg.”
Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy bíróságok az ügy alapjogi relevanciájára tekintettel, a kijelölt alkotmányos értelmezési mozgástér keretein belül, döntésüket megfelelően indokolva alakították ki álláspontjukat.
Az Alkotmánybíróság a fentiekben kifejtettek alapján az alkotmányjogi panaszt az Alaptörvény II. cikk és VI. cikk (1) bekezdése vonatkozásában elutasította.
Hann Endre azért követelt bocsánatkérést és sérelemdíjat, mert a Megafilmnél Kálomista Gábor és Helmneczy Dorottya producerek közreműködésével készült, Keith English által rendelzett Elk*rtuk című film azt sugallta, hogy ő 2006-ban tudatosan hamis közvéleménykutatási adatokat tett közzé az MSZP-SZDSZ koalíció javára, részt vett fontos politikai döntések meghozatalában és annak eldöntésében, hogy október 23-án a rendőrség rátolja a szélsőjobboldali tüntetőket a Fidesz megemlékezőire – írta meg a hvg.hu. A film elején szerepelt a „Megtörtént események alapján” felirat, és egy közlemény azt írta, hogy az Endre nevet viselő szereplő cselekedeteinek alapjául Hann cselekedetei szolgáltak.
A Medián vezetője közölte, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságára viszi tovább az ügyet.