Nicolas Sarkozy volt francia elnök október 21-én vonult be a párizsi La Santé börtönben. A párizsi fellebbviteli bíróság büntető fellebbviteli tanácsa ezt követően megvizsgálta a Sarkozy ügyvédei által a bevonulás napján benyújtott szabadlábra helyezési kérelmet és úgy döntött: a volt francia elnököt kiengedi a büntetés-végrehajtási intézetből, és bírósági felügyelet alá helyezi. Sarkozy hétfő délután hagyta el a börtönt.
Nicolas Sarkozy (2007-2012) az első francia exelnök, akinek börtönbe kellett vonulnia.
Sarkozyt szeptember 25-én ítélte elsőfokon öt év börtönbüntetésre a párizsi büntetőbíróság bűnszövetségben való részvételért a 2007-es győztes elnökválasztási kampánya törvénytelen líbiai finanszírozásának gyanúja miatt indított perben.
A bíróság – olyan “kivételesen súlyos tényekre” hivatkozva, amelyek “megingathatják az állampolgárok bizalmát a képviselőikben” – úgynevezett halasztott letartóztatási parancsot adott ki az exelnök ellen. A büntetés ideiglenes végrehajtást vont maga után, ami azt jelentette, hogy bár Sarkozy fellebbezett az ítélet ellen, az nem bírt halasztó jelleggel. Sarkozy börtönbüntetését tehát a bűncselekmény “rendkívüli súlyossága” miatt azonnal végrehajtották – közölte akkor Nathalie Gavarino bíró.
A korrupcióellenes hivatal tízévi nyomozás után 13 embert gyanúsított meg a bűnszövetségben való részvétellel, köztük több volt kormánytagot.
A bíróság első fokon hat embert felmentett, és a volt elnök mellett két másik vádlottat ítélt börtönbüntetésre, akiknek már az ítélethirdetés napján meg kellett kezdeniük a szabadságvesztésük letöltését. Nicolas Sarkozy – aki mindig eleget tett a bírósági idézéseknek – a börtönbe vonulása előtt haladékot kapott szakmai ügyeinek rendezésére.
A Le Figaro című napilap beszámolója szerint Nicolas Sarkozy börtönbevonulása előtti este mintegy száz volt munkatársát, köztük az elnöki hivatal jelenlegi vezetőjét, Emmanuel Moulint “búcsúfogadáson” látta vendégül.
Amint megkezdte a büntetése letöltését, korára való tekintettel Nicolas Sarkozy azonnal kérvényezhette a fellebbviteli bíróságtól a szabadlábra helyezését – ezt ügyvédei meg is tették még október 21-én. A kérelem elbírálására legfeljebb két hónap állt a bíróság rendelkezésére. Kedvező döntés született, a bíróság jóváhagyta az ügyész kérését, így Nicolas Sarkozy-t szigorú bírói felügyelet mellett szabadon engedték. A politikus nem hagyhatja el az ország területét. Elutasítás esetén a 70 éves exelnök újabb kérelmet nyújthatott volna be.
Nicolas Sarkozy az ügyben ártatlannak vallja magát, és fellebbezett az ítélet ellen. Fellebbezésének részeként a börtönben való tartózkodását előzetes letartóztatásnak, és nem büntetés-végrehajtásnak tekintették.
A franca büntetőeljárási törvénykönyv 144. cikke szerint a további fogva tartás csak akkor lett volna elrendelhető, ha ez “az egyetlen eszköz” a bizonyítékok védelmére, illetve a gyanúsított szökésének megakadályozására vagy a tanúkra gyakorolt nyomásgyakorlásra.
Ugyanebben az ügyben a bírák már szabadlábra helyezték Wahib Nacer 81 éves volt bankárt, aki szintén bírósági felügyelet alatt áll. A közvetítő Alexandre Djouhri továbbra is őrizetben marad.
A líbiai perben Sarkozy mellett valamennyi elítélt, valamint az ügyészség is fellebbezett az ítélet ellen. A fellebbviteli tárgyalást márciusban tartják.
A korábbi elnököt azzal vádolták, hogy megállapodott Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetővel arról, hogy utóbbi az elnökválasztási kampányához törvénytelen módon pénzügyi támogatást ad.
A bíróság kimondta, hogy az exelnök bűnszövetségben való részvétel miatt vétkes, mert “hagyta, hogy egykori közvetlen munkatársai, politikai támogatói és a közvetítők pénzügyi támogatást szerezzenek a líbiai rezsimtől”, elvileg a 2007-es győztes elnökválasztási kampány finanszírozásához, mégpedig több millió eurós összegben.
A bíróság ugyanakkor nem találta bűnösnek a volt elnököt a közpénzzel való visszaélés, a passzív korrupció és a törvénytelen kampányfinanszírozás vádpontjaiban. A nyomozás ugyanis azt nem tudta bebizonyítani, hogy “a Líbiából érkezett pénzt” ténylegesen Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányára fordították – hangsúlyozta a bíróság.
A francia jogban azonban a szándék és az előkészület is elegendő a bűnszövetség bűncselekményének minősítéséhez, még akkor is, ha a kitűzött cél nem valósult meg.
A jobboldal részéről az ideiglenes végrehajtás heves közéleti vitát váltott ki, azaz az, hogy a volt államfőnek a fellebbezés ellenére börtönbe kellett vonulnia. Nicolas Sarkozy az első exelnök, akivel ez megtörtént.
A francia sajtóban megkérdezett igazságügyi szakértők ugyanakkor arra emlékeztettek, hogy az ideiglenes végrehajtást az ítéletek 86 százalékában elrendeli az elsőfokú bíróság, ha a büntetési tétel legalább öt év szabadságvesztés, egyébként pedig az ítéletek csaknem hatvan százalékában.
A felmérések szerint a franciák 61 százaléka igazságosnak tartotta azt, hogy az ideiglenes végrehajtást Sarkozy esetében is elrendelte a bíróság.