Faragó Lajos magánnyomozó pontosított keresetében a bíróság ítéletének az Országgyűlés plenáris ülésén való felolvasását, illetve annak megállapítását kérte: a megfigyelési bizottság jelentése valótlanul állította, hogy jogellenesen járt el a fideszes politikusok megfigyelésével megbízott magánnyomozó.

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon a hétfőn folytatódott perben – amelyet a magánnyomozó jó hírnevének megsértése miatt indított a parlament ellen – a felperes azt is kéri, adjon ki az Országgyűlés az MTI-n keresztül közleményt, amelyben sajnálkozását fejezi ki, hogy a megfigyelési bizottság valótlan tényeket állított a magánnyomozóról, aki nem követett el jogsértéseket, tevékenysége pedig nem volt jogellenes.

Az alperes jogi képviselője szerint nincs lehetőség az esetlegesen a felperesnek kedvező ítélet plenáris ülésen való felolvasására, a hatalmi ágak megosztási elve alapján erre nem utasíthatja a bíróság az Országgyűlést. Ezzel kapcsolatban a felperes úgy vélekedett, hogy a bíróság jogalkotóként valóban nem, de mint polgári jogviszony alanyaként utasíthatja az Országgyűlést a felperesi keresetben kértekre.

Az alperes azt kérte a bíróságtól, hogy a megfigyelési bizottságnak azt az állítását, miszerint a magánnyomozó tevékenysége jogtalan volt, a legtágabb értelemben vegye, azaz, ha bármilyen jogsértés megállapítható, fogadja el ezt az állítást. Ezzel kapcsolatban a felperes felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy a jelentés konkrétan szerepelteti a jogellenes magatartás tényét, azaz azt, hogy hivatalos személyt nem lehet megfigyelni, tehát a jogellenességet nem lehet tágan értelmezni.

Az alperes szerint egyértelmű, hogy a megbízás indoka politikai motívumú volt, s erről tudnia kellett a felperesnek. Az alperes közölte a bírósággal, hogy mindezt bizonyítani tudja a megbízásról készült magnókazettával, illetve a felperes által a megfigyelési bizottság előtt tett tanúvallomással.

A bíróság úgy határozott, hogy erre nem tart igényt, befejezi a bizonyítási eljárást és május 22-én ítéletet hirdet.

Az úgynevezett megfigyelési ügy 1998 augusztusában Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése nyomán pattant ki, mely szerint az előző kormányzati ciklus idején közpénzekből törvénytelen és titkos adatgyűjtés folyt fideszes politikusok ellen.

A bizottság munkáját összegző, a koalíció és a MIÉP képviselői által megszavazott határozat szerint Bédi Csaba, a Köztársasági Õrezred tisztje közvetítette Faragó Lajos magánnyomozónak Czégé Zsuzsa, a Félix Film Kft. vezetőjének a fideszes politikusok megfigyelésére vonatkozó megbízását.