Rosszul áll Románia szénája: több gazdasági-politikai botrány nehezíti kapcsolatát az EU-val, a csatlakozási feltételek teljesítésével rosszul halad, az iraki háború következtében elveszítette néhány befolyásos barátját – és az Európai Parlament szerdán fontolóra veszi az országgal folytatott csatlakozási tárgyalások felfüggesztését.
Keleti szomszédunknak nehézségei nem szokatlanok és még csak nem is újak: a román politikai rendszert mélyen átjárja a korrupció, a jogrend gyenge, a gazdaság nem felel meg a legminimálisabb európai elvárásoknak sem. Az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokon vállaltakat a román állam gyakran meg sem próbálja teljesíteni.
A probléma azonban nem elsősorban ez. Hanyagságuk egy része úgyis főleg rájuk üt majd vissza, ahogyan a most csatlakozók – köztük Magyarország – is egy tonna uniós pénzt fognak elveszíteni, mert nem építették ki időben és rendesen a támogatások elköltéséhez szükséges adminisztratív rendszert. Látni kell, hogy az Európai Unió bővítése nem technikai, hanem politikai vállalkozás. A bővítés politikai elhatározás eredménye volt – és a románoknak most politikai problémáik támadtak.
Az alaphelyzet a rossz klíma. “A tagállamok kezdenek ráébredni, hogy mekkora fába is vágták a fejszéjüket a kelet-európai országok felvételével. Picit most kevésbé lelkesek” – mondja egy uniós diplomata. Az európai vezetők számára kezd világossá válni, hogy 25-27 taggal az Unió gépezete piszokul akadozni fog, a közösség döntésképtelenné válhat, és mindenki folyton pénzt követel majd – viszont költeni egyre kevesebben akarnak. Ráadásul a nyugat-európai lakosságnak az egészhez nincs túl sok kedve. Egyébként is, annyi más dologgal kellene foglalkozni. Egyszerűen szólva: a tízes bővítéssel kifogyott a gőz, elmúlóban a lelkesedés.
Hab a tortán az iraki háború. A román csatlakozásnak hagyományosan Franciaország és kisebb mértékben Németország volt a nagy támogatója. De megfigyelők szerint ezt a jóindulatot a románok jórészt elherdálták, amikor Amerika oldalára álltak az iraki háborúban (konkrétan harcoló csapatokat küldtek az Öbölbe). Viszont – teszik hozzá ugyanezek a megfigyelők – most a britek és a spanyolok támogatják őket, ugyanezért.
A románok hihetetlen szerencsétlenségről – vagy inkább bénaságról – tettek tanúbizonyságot, amikor ebben a rossz politikai klímában tenyereltek bele két hatalmas balhéba, amely konkrétan a csatlakozási tárgyalások megszakadásához is vezethet hamarosan. Az egyik az észak-erdélyi autópálya körüli tenderezést (helyesebben nem-tenderezést) érinti, 2 milliárd euró értékben (ami a román GDP-nek 6 százaléka), a másik pedig romániai árva gyermekek idegenbe való örökbeadását.
Az első tiszta gazdasági botrány. A másiknak sokkal nagyobbak a hullámai. Az EU már korábban követelte, hogy vessenek véget a gyakorlatnak, amit Bukarest meg is ígért, csak aztán egyszerűen nem tartotta be, amit mondott. Mindkét ügy iszonyú felháborodást váltott ki az uniós szervekben, a gyermek-örökbeadással meg tele volt az európai sajtó – ami persze a politikusoknak is feltűnik. “Még csak ez hiányzott. Mintha Romániának nem volna így is iszonyatos az imidzse Nyugaton” – mondja egy brüsszeli illetékes, aki figyelemmel követi a román csatlakozás ügyét.
A románok most megcsúsztak egy picit. Az Európai Parlamentben liberális és konzervatív képviselők egy részének ugyanis elege lett, és szerdán javasolni fogják a román országjelentéssel foglalatoskodó külügyi bizottságnak, hogy az EP szólítsa fel a tagállamokat a Romániával folytatott csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére. “Úgy tűnik, mintha a román kormány azt hinné, hogy az ország csatlakozása már lefutott ügy. Erről szó sincs” – mondta az Indexnek Emma Nicholson bárónő (brit, liberális), a román országjelentésért felelős európai parlamenti képviselő.
Nicholson szerint a románok problémái – a korrupció, a jogrend hiánya, a tárgyalásokon vállaltak nem teljesítése, a gazdasági nehézségek – olyan komolyak, hogy felmerül a kérdés: Románia megfelel-e egyáltalán az Európai Unióhoz való csatlakozás legalapvetőbb követelményeinek. “Egyes képviselőtársaim úgy gondolják, hogy a válasz erre a kérdésre: nem” – mondta Nicholson.
Elmar Brok, a külügyi bizottság elnöke az Index kérdésére nem akart spekulációba bocsátkozni azt illetően, hogy mi lesz a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére vonatkozó indítvány sorsa. De az kétségtelen, hogy a legnagyobb párt (a jobboldali Európai Néppárt) és a liberális frakció támogatását élvezve a javaslatnak nincsenek rossz esélyei. Egy szocialista eurohonatya arra számít, hogy kompromisszumos javaslatot fogadnak el végül, ami csak feddést tartalmazna, a felfüggesztést ők nem támogatják. Az EP plénuma márciusban szavaz, aztán a dosszié visszamegy a tagállamok képviselői elé. Végeredményben nekik kell dönteniük, akarnak-e tovább tárgyalni Bukaresttel, és ha igen, hogyan.
Hogy mi lesz a döntés? Ma még nem tudni biztosan. De a legtöbb, bővítéssel foglalkozó megfigyelő úgy véli, hogy a bővítésre fordított politikai szándék még mindig elég nagy ahhoz, hogy a románok pont be tudjanak csusszani a csukódó ajtón. “Úgyis benyomják őket, ha kell, még akkor is, ha technikailag sehol sincsenek” – mondja a már idézett illetékes, emlékeztetve rá, hogy a most felvett országok felkészültsége is erősen megkérdőjelezhető bizonyos területeken. “Ez politikai döntés. Egy hónappal ezelőtt 90 százalék esélyt adtam volna annak, hogy 2007-ben felveszik Romániát. Ma, ezek után a botrányok után, amik tényleg nyomot hagytak, még mindig 70-et.”
