Két évvel az afganisztáni események után megkezdődött az első vádeljárás az amerikai tengerészet guantanamói támaszpontján fogva tartott gyanúsítottak ügyében. Jelenleg három embert – Oszama bin Laden állítólagos testőreit – vádolják terrorcselekményekben való részvétellel.
Ha az amerikaiak úgy ítélik meg, hogy a foglyok fenyegetést jelenthetnek az Egyesült Államok biztonságára, akkor még abban az esetben sem biztos, hogy visszakapják szabadságukat, ha ártatlannak bizonyulnak. Összesen körülbelül száz embert pedig tárgyalás nélkül szabadlábra helyeznek, visszatoloncolják őket hazájukba. Ez vár a Guantanamóban fogva tartott angolokra, dánokra és spanyolokra is, akikért hazájuk már hosszú hónapok óta egyeztető tárgyalásokat folytat. Többségükre otthon újabb tárgyalások várnak. Az amerikaiak elengedik három 15 évesnél fiatalabb rabjukat is. A többiek azonban maradnak, és kilátásaik meglehetősen sötétek. Bush hontalan terroristáknak minősítette őket, nem katonáknak, ami azt jelenti, hogy kikerültek az elfogott katonákat megillető nemzetközi jog hatálya alól. Eddig semmilyen jogi védelmet nem kaptak, bár több emberi jogi szervezet felajánlotta segítségét. Az elítélteknek reményt adhat, hogy a guantanamói körülményeket érintő két ügyben is keresetet nyújtottak be az Egyesült Államok legfelső bíróságához: döntés nyárra várható.
