Az Országgyűlés hétfőn módosította a Büntető törvénykönyvet, így az állatkínzás ezentúl bűncselekménynek minősül. A módosított törvény tiltja az állatviadalt, az állatok kínzását, az orvhalászatot és -vadászatot. A törvénymódosítás a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
Az Országgyűlés hétfőn megszavazta a Büntető törvénykönyv azon módosítását, amely bűncselekménynek minősíti az állatkínzást.
A módosított törvény tiltja a gerinces állatok esetében az állatviadal tartását, szervezését, és ezzel a céllal állatok tenyésztését, forgalmazását. Szintén tiltja az állatok kínzását, az orvhalászatot és -vadászatot.
Állatviadalok szervezését három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtanák, az állatkínzást pedig két évig terjedő szabadságvesztéssel.
A jogszabály szerint állatkínzást követ el az, aki gerinces állatot úgy bántalmaz, illetve tart, hogy az az állat egészségének károsodásához vagy annak pusztulásához vezet.
Az állatkínzás vétségét követi el az is, aki állattartóként háziasított emlősállatot vagy az ember közelében tartott veszélyes állatot elűz, elhagy vagy kitesz.
A törvénymódosítás a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
Az Országos Választási Bizottság tavaly októberben minősítette eredményesnek az állatkínzás bűncselekménnyé minősítésére indított aláírásgyűjtési akciót, így az Országgyűlés köteles volt napirendre tűzni a kérdést.
Az akció során mintegy 270 ezer hiteles aláírás gyűlt össze. Az íven a következő állítás szerepelt: “Egyetértünk azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a büntető törvénykönyvről szóló 1978/IV. törvényt annak érdekében, hogy az állatkínzás bűncselekménynek minősüljön”.
Az aláírásgyűjtési kampányt a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány kezdeményezte azt követően, hogy országos felháborodást váltott ki egy Fadd-Domboriban történt kutyakínzás.
Az Európai Unió legtöbb országában az állatkínzást szigorúan büntetik, így a bűncselekményért akár többéves börtönbüntetéssel is sújthatók az elkövetők.
