Infomediátor - Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda

2004.03.10. sajtóközlemény

A nyugat-európai tapasztalatokat felhasználva az INFORUM keretében Magyarországon megkezdi működését az informatikai eszközöket használók és felhasználók jogait és érdekeit vigyázó iroda.

Az INFOMEDIÁTOR létrehozásával fontos, eddig hiányzó láncszem kerül be a magyar információs társadalom biztonsági láncába, és ezzel teljessé válik az információs társadalomban a felhasználók jogi és érdekvédelme.

Az INFOMEDIÁTOR

  • széleskörű szakmai tanácsadó szolgáltatást nyújt az információs társadalmi felhasználók érdekeinek és problémáinak komplex kezelésére,
  • közreműködik az érdeksérelmet okozó jelenségben illetékes szolgáltatók feltárásában és a problémák – akár ideiglenes – megoldásainak megkeresésében,
  • az alternatív konfliktuskezelési eljárások fórumrendszerét működteti és kínálja fel a viták hatékony, gyors és szakértő rendezésére,
  • jelentősen csökkentve ezzel az állami igazságszolgáltatás útjára terelődő viták számát, illetve amennyiben ez mégis megtörténik, úgy megfelelően előkészíti azok gyorsabb elbírálására az ügyeket,
  • tevékenysége során felhasználja az Internetes nyilvánosságot a felhasználók tájékoztatására, az eredmények közzétételére, különös tekintettel a dicsérő és elmarasztaló minősítésekre, illetve olyan presztízslistát hoz létre a szolgáltatók minősítésére, amely a felhasználók számára egyfajta garanciát jelent.

Az Inforum által eltervezett információs társadalom felhasználó-védelmi iroda fogyasztóvédelemi felügyelőségek, a Gazdasági Versenyhivatal, az ombudsmanok és a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője hivatala rendszerében lévő űrt tölti be.

Az Inforum felhasználó-védelmi programja a nyugat-európai pozitív példákhoz hasonlóan, web portálján keresztül kíván a felhasználók részére az információs társadalmi szolgáltatásokkal kapcsolatban széles körű tájékoztatási-felvilágosítási szolgáltatást nyújtani, illetve mindazok részére, akiket e szolgáltatások igénybevétele során valamilyen méltánytalanság ért, a számukra elérhető jogorvoslatokra vonatkozóan ad tanácsot, valamint a bíróságon kívüli gyors és hatékony vitarendezést elősegítő alternatív vitarendezési fórumokat működtet.

Az áru előállítója, a szolgáltatás nyújtója, és az értékesítő, vagyis a gyártó, szolgáltató és kereskedő tevékenységének célpontja, a fogyasztó mindig is kiszolgáltatott helyzetben volt az előző csoporttal szemben, hiszen míg azok rendelkeztek mindazzal az ismerettel, amely az árura, szolgáltatásra vonatkozik, a fogyasztó lényegesen kevesebb információ birtokában kényszerült döntése meghozatalára. Ez az egyenlőtlenség indokolja, hogy az árutermelő társadalmak megjelenésétől a jogrendszerek nagy figyelmet fordítottak a fogyasztók védelmére.

Az információs társadalommal bekövetkező változások azonban a hagyományos fogyasztóvédelem kereteit feszegetik, hiszen

  • bonyolultabb termékek és szolgáltatások jelennek meg; jelentősen megnövekszik a távolság a felhasználó és a szolgáltató(k) tudásszintje és földrajzi helyezet között; a termékek és szolgáltatások lényegesen hosszabb „láncon” keresztül jutnak el a felhasználóhoz, ezáltal a felhasználók kiszolgáltatottsága nagymértékben növekszik,
  • a szolgáltatások között egy újfajta „termék” jelenik meg: az információ, amelynek „minőségére” vonatkozóan újfajta, a hagyományos termékek és szolgáltatások világától eltérő követelmények jelennek meg,
  • az információs szolgáltatásoknak az a volumenbeli növekedése és világméretűvé válása, amit az Internet megjelenése eredményez, újabb veszélyforrásokat jelent, különös tekintettel a felhasználók illetve a társadalom függőségének kialakulására ezen szolgáltatásoktól,
  • a hagyományos termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó tranzakciók egy része is személytelen formában hajtódik végre, ami fokozott védelmet tesz szükségessé a résztvevők számára.

Az információs társadalmi szolgáltatások felhasználói alatt nem csupán a hagyományos értelemben vett fogyasztókat kell értenünk, hanem mindazokat, akik a modern információs társadalomban bármely formában, vagy szinten részt vesznek. Az „e-korszak” sajátossága leginkább éppen az, hogy a felhasználó rendszerint szolgáltató is, az aktív szerep egybeolvad a passzívval, és így gyarapodik, épül az információ tömeget egységes virtuális térré szervező Internet. Mindezek következtében indokoltnak látszik, hogy az információs társadalomban a hagyományos fogyasztóvédelem fogalmát és hatókörét jelentősen kibővítve felhasználó-védelemről beszéljünk.

A hatékony információs társadalmi felhasználó-védelem a fogyasztóvédelem hagyományos, jellemzően hatósági intézményrendszerre épülő szervezeti megoldásaival szemben elsősorban a nem állami szférára alapulhat. Ott, ahol a felhasználó szolgáltató is, és a szolgáltató egyben felhasználó, a bizalmat csak olyan szervezet nyerheti el, amely egyaránt megjeleníti valamennyi érintett csoport érdekeit, amely hidat tud képezni közöttük, és amely az érintettekkel egyenrangú partneri viszonyt ápol, és nem a fölöttes hatalmi pozícióból intézkedik. Természetesen fontos, és a sikeres fellépéshez elengedhetetlen, hogy erős állami elismerést és támogatást tudjon maga mögött a nem állami kezdeményezésen alapuló projekt.

Az információs társadalom sajátosságai a hagyományos normatív szabályozás korlátait is megmutatták nekünk, azt, hogy az állami jogalkotás a virtuális tér sajátosságai miatt sok esetben nem érvényesül megfelelően, nem alkalmas a kívánt cél elérésére. Ezért világon sok helyen, de elsősorban az Európai Unióban egyre nagyobb szerepet kap az önszabályozás, mint az információs társadalomban hatékonyt megoldást kínáló regulációs eszköz. A szabályozás módjának újszerű megközelítése mellett a jogviták elintézése is egyre nagyobb mértékben terelődik át az állami igazságszolgáltatás lassú és nehézkes útjáról a jóval rugalmasabb és gyorsabb alternatív vitarendezési fórumokhoz. Az Infomediátor mind az önszabályozás, mind az alternatív vitarendezés eszközét felhasználja munkája során, illetve ezek fejlődését a hazai információs társadalomban nagy mértékben elősegíti.

Az alábbiakban néhány példán keresztül bemutatjuk az Infomediátor szakmai tevékenységének potenciális területeit.

1. E-mailben terjedő vírusok terjesztéséért felel-e a felhasználó?
A MyDoom vírus robbanásszerű terjedése nyomán a New-York Times hasábjain fellángolt a vita, hogy felel-e a képzetlen és naiv felhasználó, ha a vírust tartalmazó mellékletre kattintva maga is elősegíti a vírus terjedését, és ezzel kárt okoz sok más felhasználó gépében, illetve adatállományában?
Ilyen kérdés megoldásában az Infomediátornak nyilvánvalóan nagy szerepe lehet, hiszen a felvilágosító-tanácsadó tevékenységével nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb vírus kerüljön megnyitásra, és egyúttal tudatosíthatja a felhasználókban azt, hogy aki a világhálóhoz csatlakozik, bizony felelősséggel tartozik a közösség többi tagja irányában, és óvnia kell a hálózat biztonságát.

2. Szoftverek: régi kérdések várnak tisztázásra, amelyekre ugyan a szerzői jog, a Ptk., és más jogszabályok is részben megadják a választ, a bizonytalanság azonban mégis nagy. Például továbbadható-e a számítógéppel együtt a szoftver is, illetve áthelyezhető-e a szoftver a felhasználó új gépére; szabályos-e ha a szoftverhez csak idegen nyelvű licencszerződést mellékeltek; tulajdonjogot szerez-e a felhasználó, vagy csak a szoftver felhasználásához van joga, készíthet-e másolatot, és ha igen milyen célra és hányat, stb.
E kérdések még a hozzáértő felhasználók számára is magyarázatot, felvilágosítást, tájékoztatást igényelnek, a jogkövető felhasználói magatartáshoz szükséges, hogy ezekkel tisztában legyenek, de az is fontos, hogy a tudatos érdek-érvényesítéshez tisztában legyenek azzal, hogy milyen jog és milyen terjedelemben illeti meg a szoftver használót?

3. Pop-up ablakok: a felhasználók jelentős része nincs tudatában annak, hogy a felnyíló reklámokra kattintva csak még több megjelenését segítik elő. Az Infomediátor ez esetben ugyancsak felvilágosító tevékenységet végez, de ugyanakkor a szolgáltatókat is felhívhatja arra, hogy önszabályozó kódexben korlátozzák a pop-up használatot.

4. Betárcsázós vírus: a modemes telefonos kapcsolattal rendelkezők közül többen tapasztalták, hogy internetezésük után igen magas összegű telefonszámlát kaptak kézhez, amelyet a tudtukon kívül igénybe vett emelt díjas szolgáltatás, vagy idegen országbeli Internet szolgáltatóval létesített kapcsolat okozott. A jelenségről az Informediátor figyelmeztetést tehet közzé, kioktathatja a felhasználókat ennek elkerülésére, illetve nagy számú bejelentés esetén megkeresheti az ORFK illetékes osztályát, a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

5. Segíthet az on-line árverések, apróhirdetések során kárt szenvedett felhasználóknak jogaik érvényesítésében, illetve tájékoztatást adhat arra, hogy az ilyen jellegű szolgáltatásokat milyen előrelátó intézkedések mellett célszerű igénybe venni.

6. A szolgáltató azonosításának hiányossága: a web oldalon hiányos információkat közlő, vagy azokat egyáltalán közzé nem tevő szolgáltató azonosításában közreműködik, és a felhasználó részére felvilágosítást ad, illetve a szolgáltató és a felhasználó között keletkezett vitában közvetítőként, mediátorként jár el, és ezzel elősegíti a gyors és hatékony vitarendezést.

Az Infomediátor szerepe, tevékenysége a magyar információs társadalom kiépítésében, ahogy a fenti példák azt a gyakorlati működésre vonatkozó elképzelésekkel bemutatják, az elnevezésben is markánsan megjelenik, a közvetítés a felhasználók és szolgáltatók csoportja között, a párbeszéd, összhang és együttműködés elősegítése.

Bővebb információ:
Dombi Gábor, Főtitkár, INFORUM
info@inforum.org.hu



  • kapcsolódó anyagok
INTERNET
INFORMATIKA
INFOMEDIÁTOR