Tizenhat ország képviselőinek részvételével került megrendezésre a közép- és kelet-európai alkotmánybírósági elnökök első, budapesti regionális tanácskozása. A konferencia témája az alkotmánybíráskodás és az igazságszolgáltatás, a rendes bíróságok viszonya. A tanácskozás célja a jövőre Brüsszelben megrendezendő Európai alkotmánybíróságok XII. konferenciája munkájának előkészítése, ahol az alkotmánybíróságok és a nemzeti bíróságok, valamint az alkotmánybíróságok és az európai bíróságok kapcsolata lesz a téma. A kétnapos konferencián megvitatják a bírósági határozatok alkotmánybírósági felülvizsgálatának kérdését, az alkotmánybírósági határozatok hatását a bírói gyakorlatra.
A magyar Alkotmánybíróság elnöke, Németh János beszédében egyebek mellett azt a különbséget hangsúlyozta, ami a közép- és kelet európai régió országainak múltja, valamint a töretlen demokratikus fejlődésen keresztülment nyugat-európai országok történelme között áll fenn. Harmathy Attila alkotmánybíró felszólalásában szólt arról, hogy az alkotmánybíráskodás a jogalkotás korlátja. Rendeltetése az is, hogy gátat szabjon a törvényhozói önkénynek. A témában folytatott viták középpontjában – tette hozzá – többnyire az Alkotmánybíróság, a jogalkotó, illetve a testület és a rendes bíróság, a jogalkalmazó közti kapcsolat áll. Utalt arra, hogy az alkotmánynak a mindennapi jogalkalmazói munkában betöltött szerepét illetően a rendes bíróságok bíráinak véleménye nem egységes. Olyan hangok is hallatszanak, hogy bár ismerniük kell az alaptörvényt, határozataikat nem az alapján hozzák – jegyezte meg. Az elhangzottak szerint a Legfelsőbb Bíróság által összeállított Bírósági határozatok című kiadvány elmúlt nyolc évfolyamának mintegy ötezer döntése közül kevesebb mint tízben található az alkotmányra vonatkozó hivatkozás.
