Szamurájkarddal "iratták" a szerződést

2004.03.19. Népszava

Több ezer ember esett már eddig is áldozatul a lakásmaffiának - mondta Török Szabó Erzsébet, a Sors-Társak Egyesület elnöke. Zömük vállalkozó, akik nem tudtak az államtól kölcsönhöz jutni és ezért uzsorakamatra kényszerültek pénzt felvenni.

Egy 10-11 fős banda nyomult be a házba, szamuráj karddal fenyegettek meg, estétől reggelig törtek-zúztak, mulatoztak, befeküdtek az ágyainkba, s addig randalíroztak, amíg alá nem írtuk, hogy kiköltözük kétszázezer forintért a házunkból - mondta az egyik sértett. - Mi csupán üzleti vállalkozásként, árveréseken lakott ingatlanokat vásároltunk, s ügyvédeink tanácsára elfoglaltuk a jogos tulajdonunkat - védekezett a vádlott abban a perben, amely a történtek után négy évvel elkezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. De most végre történik valami: a majd másfél évvel ezelőtt alakult úgynevezett "lakásmaffia-bizottság" jövő csütörtökre elkészíti végleges jelentését.

  • Már az ágyban feküdtünk, amikor hatalmas zajt hallottunk - mondta lapunknak B.Béláné. - Kinézve láttuk, hogy leemelték a kertkapunkat és egy banda nyomult a bejárati ajtó felé. Hosszasan, üvöltözve dörömböltek. Azt kiabálták, ha nem engedjük be őket, akkor betörik az ajtót. Jobbnak láttuk kinyitni. Mintegy 10-11 fős, zömmel fiatal férfiakból álló társaság nyomult be. Köztük volt M. István, aki néhány hete lakottan megvette a házat, és fia M. Edmond István vállalkozó, akik kijelentették, hogy kiadták albérletbe a házunkat. Azonnal hívtuk a rendőrséget, akik ki is jöttek, de kiderült, hogy már többen be is jelentkeztek a lakásunkba, így a rendőrök széttárták a kezüket, mondván, semmit sem tehetnek.
  • Azt mondták forduljunk bírósághoz, az az illetékes - folytatta B-né. - Amint a rendőrök elmentek, megváltozott a hangjuk. Követelték, hogy költözzünk ki a házból, mert ha nem, akkor elvágják a torkunkat. Láthatjuk, nincs értelme a rendőrséget hívni, mert az egész XVII. kerület a kezükben van. Megkezdődött a reggelig tartó lelki terror, amíg alá nem írtuk, hogy elhagyjuk az otthonunkat. Leírhatatlan az a szenvedés, amin azon az éjszakán keresztül mentünk - mondja sírva a középkorú asszony, akit láthatólag még most is felkavar, amint a bíróság előtt visszaemlékezik arra az iszonyú, négy évvel ezelőtti éjszaka eseményeire.

Az egyik fiú szamurájkardot hozott. A tulajdonos, idősebb M.I. folyamatosan fenyegetett, hogy költözzünk el vagy megjárjuk. Az "albérlők" között volt az a szomszéd fiú is, aki gyakorta megfordult a házunkban, a lányommal sokat játszott gyerekkorában. "Ja, Kati néni, a pénz az nagy úr" - mondta, amikor kérdőre vontam, hogy miért állt be a bandába. Fejenként 100 ezer forintot kaptak, hogy kivegyék albérletbe a lakást...........