Az egri borvidék termelőinek nehézséget okoz a bor forgalmazása több külföldi országban, mert az Egervin Rt. birtokolja az egri bikavér szóvédjegyet; a termelők azt szeretnék, hogy mindenkit megillessen ez a jog.

Gál Lajos, az egri Borvidéki Hegyközségi Tanács elnöke az MTI-nek elmondta: 1986-tól birtokolja az Egervin a bikavér szóvédjegyet, ami azt jelenti, hogy csak a cég kereskedhet az egri bikavér borral. Magyarországon az 1997-es bortörvény ezt rendezte, amikor kimondta, hogy a bikavér fajtanév, aminek kollektív tulajdonban kell lennie, azért a bejegyzést törölték; megmaradt viszont több mint 30 országban.

Gál Lajos szerint a tanácsnak minden országban külön-külön eljárást kellene indítani a bejegyzés törlésére, aminek költségeit nem tudják viselni. A jelenlegi helyzetben azokban az államokban, ahol a bejegyzés él, és erre figyelnek a hatóságok, csak az Egervin forgalmazhat bikavért, vagy engedélyt kell kérni tőle az exportra.

Gál Lajos hangsúlyozta: az egri bikavér név használata és annak forgalmazása minden egri termelőt korlátozás nélkül és alanyi jogon megillet, ezért egyedüli megoldás, hogy az Egervin átadja a jogot a hegyközségi tanácsnak.

Botos Attila az Egervin Rt. egyik tulajdonosa az MTI-nek azt mondta: jelenleg tízféle bikavér van jelen csak az Egyesült Államokban, és senkit sem akadályoztak meg a borkivitelben. Eddig egyetlen termelő kért engedélyt az exportra és meg is kapta azt.

“Ezután is megadjuk mindenkinek a kiviteli hozzájárulást, egyetlen kikötéssel, a termelők és forgalmazók nem mehetnek a cég árai alá” – mondta a tulajdonos.

Botos Atilla közölte: a társaság nem engedheti meg, hogy a kemény munkával felépített piacokat tönkretegyék; emellett a cégnek jelentős költségei voltak, illetve vannak Magyarországon és külföldön a jog megvásárlása és fenntartása kapcsán.

Az Egervin akkor mond le a védjegyről, ha elfogadják javaslatát, miszerint egy új értékesítési szövetkezetet alakítanak, amelyben a termelők mellett az Egervin is helyet kap. Az egri bikavér értékesítése pedig belföldön és külföldön a szövetkezet joga lenne – tette hozzá.