Sztrájkszabályzat a közigazgatásban

2001.05.17. Népszabadság Online/Kun J. Erzsébet

A közigazgatási intézményekben dolgozók csak úgy sztrájkolhatnak, hogy nem gátolják a még elégséges szolgáltatások biztosítását. Egyebek között ezt rögzíti a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) a köztisztviselők, közalkalmazottak, illetve szakszervezetek sztrájkjogának gyakorlásáról készített sztrájkszabályzata. A szakszervezet választmányának szombati ülésén várhatóan elfogadják a dokumentumot, amely meghatározza, milyen esetekben kezdeményezhet munkabeszüntetést az érdekképviselet a közigazgatásban, mit és kinek fizet sztrájkalapjából.

Árva János, az MKKSZ alelnöke, a sztrájkszabályzat előterjesztője a Népszabadságnak megerősítette: a dokumentum kidolgozását, a sztrájkalap feltöltéséről hozott döntést nem az motiválta, hogy munkabeszüntetésre készülnek a közintézmények alkalmazottai. Szükségesnek tartják, hogy ha feszült helyzet alakul ki a közigazgatás bármely területén, a szakszervezet megfelelő forrással rendelkezzen, és ennek felhasználását szabályozzák.

Jelenleg csak azok a köztisztviselők, illetve az őket képviselő szakszervezetek gyakorolhatják sztrájkjogukat, akik/amelyek 1994-ben megállapodást kötöttek a kormánnyal. Arról Árva nem kívánt tájékoztatni, mely közintézményeknek nem kell attól tartaniuk, hogy alkalmazottaik sztrájkot hirdetnek.

A közigazgatásban szakszervezet csak akkor szervezhet országos sztrájkot, ha a működési köréhez tartozó intézmények köztisztviselőinek, közalkalmazottainak minimum 60 százaléka jelzi részvételi szándékát. Fontos szabály, hogy szolidaritási sztrájkot a közigazgatási szervek köztisztviselői gazdasági és szociális érdekei érvényesítésén kívül nem kezdeményezhetnek az érintett szakszervezetek. A sztrájkoló közszolgák figyelmeztető és szolidaritási sztrájk idejére, illetve a munkabeszüntetés első öt napjára nem kaphatnak segélyt a sztrájkalapból, más esetben a szakszervezeten kívülieket is megilleti a sztrájksegély.