Tíz éve nem dönt a bíróság egy ikerház felének sorsáról. Azóta nem jut pénzéhez egy fiatalasszony, aki nyolcadik albérletében lakik, a vándorlások közben kisfiúból immár fiatalemberré serdült gyermekével. Strassbourghoz fordult kétségbeesésében, ahol perelhúzódás miatt mostanában többször is elmarasztalták a magyar államot.

Az újságírók folyamatosan előállnak egy-egy történettel, amely a károsult kisember vesszőfutásáról szól, hogy már évek óta próbál hozzájutni jussához, de csak az ideje és az energiája megy rá, egyre csak veszít, ahelyett, hogy nyerne. Az igazságszolgáltatási vezetői meg elmondják, hogy egy-egy esetben valóban hosszúra nyúlik az eljárás, akik elmennek akár Strassbourgba, azok jogosan háborodnak föl, de nem ez a jellemző, csak kivételesen botlunk ilyen esetekbe.

A nemzetközi fórum előtt pereket képviselő nagyatádi ügyvéd, Barbalics István szerint az utóbbi időben jelentősen gyorsulnak az ügyek, részint azért, mert több pénzt szánt az igazságügyre a kormány, részint pedig az eljárási szabályok módosítása a gyorsabb ügyintézés felé terelte a bírákat.

Több mint egymillió ügyből úgy 20 ezer a hátralékos, de ezek számának is radikális csökkenése várható – mondja a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Lomnici Zoltán is. Legfontosabb feladatnak pillanatnyilag a „nagy” ügyeket tartja, a jelentősebb büntetőügyeket és a nagyobb volumenű gazdasági ügyeket, valamint a sok embert érintő közigazgatási pereket. A tendencia több mint biztató, elmondása szerint a táblák felállításával áttörést sikerült elérni, például Szegeden teljesen feldolgozták már a hátralékot, és várhatóan az év végére a nagy ügyekben ezt országos szinten is elérik.

Ami persze úgy általánosságban nagyszerű és megnyugtató, viszont a kamasz fiú anyját és sorstársait vajmi kevéssé vigasztalja.