Változások a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti képviselet szabályaiban 2004. május 1-jétől

A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásának napján, azaz 2004. május 1-jén az MSZH előtti képviselet szabályai a csatlakozásból eredően a következőképpen módosulnak.

A módosuló szabályozás értelmében azok a természetes vagy jogi személyek, akik az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel vagy székhellyel rendelkeznek, a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó iparjogvédelmi eljárásokban nem kötelesek hivatásos képviselőt, azaz ügyvédet vagy szabadalmi ügyvivőt igénybe venni. Ezen személyi körbe tartozó ügyfelek számára tehát a belföldi ügyfelekkel azonos módon lehetőség nyílik a személyes eljárásra is. A képviseleti kényszer az Európai Unión kívüli országokban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek tekintetében - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - továbbra is fennmarad [ld. a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (Szüt.) módosításáról szóló 2003. évi VI. törvény 22. §-a (4) bekezdésének d) és e) pontjait].

Az MSZH előtti képviseletet érintő további fontos változás, hogy a Hivatal hatáskörébe tartozó iparjogvédelmi eljárásokban a magyar ügyfelek nemcsak belföldi szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet, hanem európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselőt, illetve európai közösségi jogászt is megbízhatnak a képviselet ellátásával.

Európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselőnek minősül az, aki az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára, az Európai Unió valamely tagállamában szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik, és az Európai Közösség területén működik. Aki a Magyar Köztársaság területén európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselőként állandó jelleggel kíván szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytatni, köteles a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara által vezetett, az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselők névjegyzékébe történő felvételét kérni.

Európai közösségi jogásznak minősül az, aki az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára, és a külön jogszabályban meghatározott szakmai megnevezések valamelyike alatt ügyvédi tevékenység folytatására jogosult az Európai Unió valamely tagállamában. Aki európai közösségi jogászként a Magyar Köztársaság területén állandó jelleggel kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, köteles kérelmezni a Magyar Ügyvédi Kamara által vezetett, az európai közösségi jogászok névjegyzékébe történő felvételét.

(Az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselőkre és az európai közösségi jogászokra vonatkozó részletes jogszabályi rendelkezéseket a Szüt. 27/A.-27/I. §-ai, illetve az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 89/A.-89/P. §-ai tartalmazzák.)

  • kapcsolódó anyagok
SZABADALOM
MAGYAR SZABADALMI HIVATAL