APEH tájékoztató: ingatlan-nyilvántartáson kívüli ingatlantulajdon szerzési időpontja, megszerzésére fordított összeg

2004.05. 6. APEH

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a közös tulajdonban lévő ingatlan átruházásából származó jövedelem után a magánszemélyt – a tulajdonjogi korlátozásokat is figyelembe véve – tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség, és e rendelkezés irányadó a házassági vagyonközösség időszakában a házastársi közös vagyonba tartozó ingatlan átruházására is (Szja tv. 4. § (5)-(6) bek.).

Ha a házassági életközösség ideje alatt megszerzett ingatlant az egyik házastárs nevére jegyzik be az ingatlan-nyilvántartásba, és az nem tartozik a különvagyonához, akkor az alábbiak az irányadók.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a közös tulajdonban lévő ingatlan átruházásából származó jövedelem után a magánszemélyt – a tulajdonjogi korlátozásokat is figyelembe véve – tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség, és e rendelkezés irányadó a házassági vagyonközösség időszakában a házastársi közös vagyonba tartozó ingatlan átruházására is (Szja tv. 4. § (5)-(6) bek.). E rendelkezés alapján megállapítható, hogy a házastársi közös vagyonba tartozó ingatlan átruházása esetén mindkét házastársnak jövedelme keletkezik. Az ingatlan megszerzése időpontjának főszabály szerint azt a napot kell tekinteni, amelyen az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz – illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz – benyújtották (Szja tv. 60. § (2) bek.).

A házassági életközösség időszaka alatt a házastársak által akár együttesen, akár külön-külön megszerzett, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) erejénél fogva osztatlan közös tulajdonba kerülő ingatlan esetében e rendelkezés azt jelenti, hogy az akár a mindkét házastárs, akár csak egyikük tulajdonszerzésére vonatkozó érvényes szerződésnek (más, az Szja törvényben említett okiratnak) a földhivatalhoz történő benyújtása a másik félre is kihat (Csjt. 27. § (2) bek.). Ez azt eredményezi, hogy az említett feltételeknek megfelelő ingatlan megszerzésének időpontja a házastársak esetében – a Csjt. rendelkezése következtében – szükségszerűen egybeesik.

Az ingatlan megszerzésére fordított összeg meghatározásánál annak a ténynek, hogy az ingatlan-nyilvántartás mely időponttól kezdődően tartalmazza mindkét házastárs tulajdonjogát, nincs jelentősége, hiszen az egyik fél szerzésével a másik fél szerzése a törvény erejénél fogva bekövetkezett, azaz az egyik fél tulajdonszerzésére vonatkozó okirat a törvény erejénél fogva a másik fél tulajdonszerzését is eredményezte. E megállapításból következik, hogy a megszerzésre fordított összeget – az Szja törvény irányadó rendelkezéseinek megfelelően – a házastársak azonos módszer szerint, azonos okirat(ok) alapján (például az akár mindkettőjük, akár csak az egyikük nevére megszövegezett adásvételi szerződés, csereszerződés alapján) határozzák meg, de azt természetesen csak arányosan érvényesíthetik „költségként" a jövedelem meghatározásakor (Szja tv. 62. § (1)-(3) bek.).

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
INGATLANJOG