Az általános szabályok szerint adózó áfa alanyoknak az EU-csatlakozás 2004. május 1-jei idõpontjától önadózással kell teljesíteniük a termékimportra vonatkozó adókötelezettséget a vámhatóság által megadott vámtarifaszámra vonatkozó áfa mérték szerint. Az adózók egy szûkebb köre számára továbbra is kivetéssel állapítják meg az importot terhelõ áfát, melynek összegét a vámhatóság számlájára kell megfizetni.

Termékek behozatala – vagy egyéb módon történõ bejuttatása – Magyarországra nem EU-tagállamból importnak minõsül. A termékimport után annak a tagállamnak az adóját kell fizetni és abban a tagállamban, ahol a termék harmadik országból az EU-ba belép. Amennyiben tehát Magyarországon lép be harmadik országból– nem közösségi tagállamból – akkor a belföldi szabályok szerint megállapított áfa-t kell fizetni. Ha azonban a termék belföldön nem kerül szabadforgalomba, valamilyen vámeljárás – például külsõ közösségi árutovábbítás – alá vonják, úgy abban a tagállamban és akkor keletkezik termékimport címén adókötelezettség, ahol és amikor a terméket vámjogilag szabadforgalomba helyezik. Ha egy nem közösségi tagállamból – például Romániából – importálnak terméket és azt továbbszállítják Ausztriába, és ezért kérik a magyar vámhatóságtól hogy külsõ árutovábbítási eljárás alá vonják, akkor belföldön nem kell import áfa-t fizetni, hanem majd csak Ausztriában.

Az általános szabályok szerint adózó áfa alanyoknak az U0465/04650/04651 számú bevallásban önadózással, az APEH számlájára kell teljesíteniük a termékimportra vonatkozó adókötelezettséget a vámhatóság által megadott vámtarifaszámra vonatkozó áfa mérték szerint. Az adót azon idõszakra vonatkozó áfa bevallásban kell feltüntetni, amelyikbe a szabadforgalomba bocsátásról szóló árunyilatkozat vámhatóság általi elfogadása esik.
Az adó alapja a termék vámértéke, amelyet növelnek az elsõ belföldi rendeltetési helyig felmerülõ járulékos költségek (így különösen a biztosítás, szállítás). Ha az importált termék az EU-n belül egy másik tagállam területén lévõ másik rendeltetési helyre kerül, az ehhez kapcsolódó járulékos költségek is növelik az adó alapját, ha a rendeltetési hely ismert. Ha a vámáru szellemi termék és adathordozón kerül be belföldre, a vagyoni jogért járó ellenérték is növeli az adó alapját, ha az a vámjogszabályok szerint nem része a vámértéknek.

Amennyiben az importált terméket adóköteles tevékenységhez használja az adóalany és az adólevonás egyéb feltételei fennállnak, akkor a termékimport után bevallott adó tényleges pénzügyi teljesítés hiányában is levonható. Ennek a feltétele az, hogy az adóalany rendelkezzen olyan okirattal, bizonylattal, amely hitelt érdemlõ módon tartalmazza az adó meghatározásához szükséges adatokat. Szükséges továbbá a szabadforgalomba helyezésrõl szóló érvényes határozat is.

Amennyiben a közösségi (EU) származású vagy közösségi státuszú terméket a 2004. május l-jei csatlakozást megelõzõen helyezték aktív feldolgozási vagy passzív feldolgozási eljárás, ideiglenes behozatal, vámfelügyelet melletti feldolgozás, árutovábbítási eljárás, vámszabadterületi eljárás vagy átmeneti megõrzés eljárás valamelyike alá, akkor adókötelezettség keletkezik a termék szabadforgalomba bocsátása esetén a termék vámjogi sorsának rendezésérõl szóló határozat közlésének napján. Az adót ilyen esetekben önadózással kell rendezni a 0465/650/651-es számú áfa-bevallásban.

Az alanyi áfa mentesnek, kizárólag tárgyi mentesként bejelentkezett áfa alanynak, kompenzációs felárat alkalmazó mezõgazdasági termelõnek illetve eva-alanynak, nem áfa alany magánszemélynek és minden más nem áfa alany személynek, szervezetnek a vámhatóság továbbra is kivetéssel állapítja meg a termékimportot terhelõ áfa összegét, amelyet a vámhatóságnak kell megfizetni.