Hétfőn határozat lesz a gyűlöletbeszédről

2004.05.23. MTI

Hétfőn hirdeti ki a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos határozatát az Alkotmánybíróság. A testülethez még decemberben fordult Mádl Ferenc államfő, aki úgy véli, hogy a büntető törvénykönyv közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafusa alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék.

Az Alkotmánybíróság Mádl Ferenc gyűlöletbeszéddel kapcsolatos előzetes normakontrollra irányuló indítványa nyomán született határozatát hétfőn nyilvánosan hirdeti ki. Az Országgyűlés decemberben fogadta el a büntető törvénykönyv közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafusának módosítását.

A büntető törvénykönyv parlament által megszavazott új, közösség elleni izgatásra vonatkozó rendelkezése szerint „aki nyilvánosság előtt valamely nemzet, vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre izgat, vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki nagy nyilvánosság előtt az emberi méltóságot azáltal sérti, hogy mást vagy másokat a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt becsmérel vagy megaláz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A törvénymódosításról a parlamenti szavazás előtt széles körű sajtópolémia bontakozott ki. Sólyom László jogtudósnak, az Alkotmánybíróság első elnökének és Kis János filozófusnak, korábbi szabad demokrata politikusnak a közös cikke amellett foglalt állást, hogy a módosítás szükségtelen, alkotmányellenes és csorbítja a szólásszabadságot. A gyűlöletbeszéd ellen a meglévő büntető és polgári jogi szabályok következetesebb alkalmazásával és a politikai közbeszéd, a kultúra eszközeivel kell fellépni.

Bárándy Péter igazságügy-miniszter szerint viszont a módosítás időszerű és alkotmányos. A miniszter egy nyilatkozatában úgy érvelt: a gyűlöletbeszéd szabályozásánál két alapjog ütközik, a véleménynyilvánítás, valamint az emberi méltósághoz való jog, azonban az egyik védelmében a másik korlátozható.

Szakértők ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet: a strasbourgi emberi jogi bíróság szerint az állam csak akkor tilthatja be az erőszakra felhívó közbeszédet, ha az közvetlen, azonnali veszélyt jelent. A közvéleményt felkavaró szélsőséges megnyilvánulásokat Nyugat-Európában a polgári jog eszközeivel, nagy összegű kártérítési perekkel igyekeznek megfékezni.

A parlamenti vita során nem támogatta a javaslatot sem az SZDSZ, sem a két ellenzéki párt. A "galíciai jöttmentek" kirekesztésére felhívó ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész közösség elleni izgatás vádja alóli bírósági felmentése nyomán annyiban módosult az SZDSZ álláspontja, hogy a szavazást a frakciótagok lelkiismeretére bízták.

  • kapcsolódó anyagok
GYŰLÖLETBESZÉD