A mezőgazdasági termékek kereskedelmi többletkészletezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló, az Országgyűlés 2004. április 5-i ülésnapján elfogadott törvényt a köztársasági elnök – alkotmányos jogával élve – nem írta alá, hanem alkotmányossági vizsgálatra az Alkotmánybírósághoz küldte meg.
Az Alkotmánybíróság 2004. május 24-én hozott határozatában megállapította, hogy az alkotmányossági vizsgálatra megküldött törvény 2. §-ának (2) bekezdése, 3. §-a és 5. §-a alkotmányellenes.
A köztársasági elnök indítványa alapján az alkotmányossági vizsgálat nem az Európai Uniónak a kifogásolt törvény alapját képező szabályaira vonatkozott, hanem az Európai Unió rendeleteinek végrehajtására megalkotott magyar jogi szabályozásra.
Az Országgyűlés által elfogadott, de ki nem hirdetett törvény felsorolt rendelkezései alkotmányellenesek, mert visszaható hatályúak, nem biztosítanak a végrehajtásukhoz való felkészülésre megfelelő időt, továbbá olyan felhatalmazást tartalmaznak, amely alapján fizetési kötelezettséget rendelet határoz meg, holott ilyen természetű kötelezettséget csak törvény írhat elő.
Az Országgyűlés 2003. december 8-ai ülésnapján törvényt fogadott el a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról. Az elfogadott törvény megváltoztatja a Btk. 269. §-ában foglalt közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállásának több elemét és kiegészíti azt egy új (2) bekezdéssel.
A törvénnyel szemben a köztársasági elnök alkotmányos aggályokat fogalmazott meg, ezért a törvényt nem írta alá, hanem a 2003. december 22-én kelt indítványában annak előzetes alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál.
Az Alkotmánybíróság 2004. május 24-én elfogadott határozata szerint a gyűlöletre izgatás kifejezés beiktatásával és az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívás külön kiemelésével a jogalkotó oly mértékben kitágította a büntetendővé nyilvánított magatartások körét, hogy azzal az Alkotmány 61. § (1) bekezdésének sérelmét eredményezte. A Btk. 269. § (2) bekezdésébe iktatott új becsmérlési tényállás – az Alkotmánybíróság álláspontja szerint – szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.
Mindezek alapján a határozat rendelkező részében az Alkotmánybíróság a Btk. módosításáról szóló, az Országgyűlés 2003. december 8-ai ülésnapján elfogadott törvény alkotmányellenességét állapította meg.
A határozat szövege:
http://www.mkab.hu/…03780404.htm
