Alkotmánysértő a gyűlöletbeszéd elleni törvénymódosítás

2004.05.24. Magyarország.hu

Az Alkotmánybíróság hétfői határozatában alkotmánysértőnek minősítette a Büntető törvénykönyv gyűlöletbeszédre vonatkozó módosítását. A testület szerint a módosítások aránytalanul korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát.

Alkotmánysértő a Büntető törvénykönyv gyűlöletbeszédre vonatkozó módosítása - mondta ki egyhangúlag elfogadott határozatában az Alkotmánybíróság (AB). Az Országgyűlés tavaly december 8-án változtatta meg a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállásának több elemét, és a rendelkezést kiegészítette egy új, becsmérlési tényállással. Az ügyben Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg, ezért a törvény előzetes alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál.

A testület indokolása szerint a gyűlöletre izgatás kifejezés beiktatásával és az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívás külön kiemelésével a jogalkotó oly mértékben kitágította a büntethető magatartások körét, hogy az az alaptörvény sérelmét eredményezte. Az AB szerint a Büntető törvénykönyvbe iktatott új, becsmérlési tényállás is szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.

Az államfő december 22-én, a megszavazott törvénymódosítás kihirdetése előtt fordult az Alkotmánybírósághoz, mondván, nagy a veszélye annak, hogy az új törvényszöveg alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék, továbbá az ítélkezés során komoly bizonytalanságok adódhatnának.

Bárándy Péter igazságügyi miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy a gyűlöletbeszéd szabályozásánál két alapjog ütközik, a véleménynyilvánítás, valamint az emberi méltósághoz való jog, azonban az egyik védelmében a másik korlátozható.

Az AB döntése értelmében változatlan marad a hatályos jog, az egy későbbi kormányzati döntés lesz, hogy születik-e új előterjesztés a gyűlöletbeszédre vonatkozóan - jelentette ki Bócz Endre. Az igazságügyi tárca főcsoportfőnöke elmondta, hogy Európa számos országában védik a hazai módosításhoz hasonló jogszabályokkal az alkotmányos értékeket, ám a jelek szerint az Alkotmánybíróság azoknak az érveknek, amelyek másutt hatásosak, nem tulajdonít olyan jelentőséget.

Az SZDSZ már elkészített egy újabb törvénymódosító csomagot a gyűlöletbeszéd megfékezésére, amely alkotmányos keretek között lesz képes visszafogni a gyűlöletkeltő magatartást - mondta Eörsi Mátyás, a párt parlamenti képviselője. Az SZDSZ napokon belül egyeztet a javaslatról a pártokkal. Hangsúlyozta, a magyar politikának kettős dolga van, egyrészt mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyűlöletkeltéssel szemben fellépjen, ugyanakkor az alkotmányt is tisztelni kell.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese emlékeztetett arra, hogy a módosítás parlamenti vitájában a Fidesz-frakció folyamatosan hangsúlyozta alkotmányossági aggályait. A parlamenti vita során nem támogatta a javaslatot sem az SZDSZ, sem a két ellenzéki párt.

Zoltai Gusztáv, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója törvénytisztelő állampolgárként tudomásul veszi a döntést, ám nem ért egyet vele.

A határozat szövege teljes terjedelmében az alábbi címen olvasható:
http://www.mkab.hu/…09360304.htm

  • kapcsolódó anyagok
GYŰLÖLETBESZÉD