Elképzelhető, hogy nem csúszik októberre a 4-es metró építését késleltető metró-per vége, mivel a Fővárosi Bíróság kedden soron kívüli eljárást rendelt el.
Soron kívüli eljárást rendelt el a Fővárosi Bíróság (FB) elnöke a metró-perben, a folytatás időpontjáról még nincs döntés – tájékoztatta Albert Viktor, az FB sajtóreferense az Indexet a szerdán. A bíróság múlt héten döntött arról, hogy október 17-ére halasztja a lakószervezetek által megtámadott környezetvédelmi engedély ügyét, ám június elsején mégis soron kívüli eljárást rendelt az FB elnöke, aki kiadott közleményében a 4-es metró kiemelkedő társadalmi érdekeire hivatkozott.
Egyelőre nem tudni, mikor folytatódik soron kívül a tárgyalás, mert arról meg kell egyezni a feleknek, mondta az Indexnek a sajtóreferens, aki szerint az is elképzelhető, hogy ez egyáltalán nem fog sikerülni. Mint arról korábban beszámoltunk, a metróépítés elkezdéséhez szükséges vasúthatósági engedély kiadása a lakószervezetek és egy zöldszervezet által megtámadott környezetvédelmi engedélytől függ. Ha ősszel születik a perben eredmény, akkor a munkát csak legfeljebb az év végén kezdhették volna el.
Az Info Rádió a 4-es metróépítés késlekedésének anyagi vonzatairól a múlt héten megkérdezte Gulyás Lászlót, a DBR Metró projektigazgatóság vezetőjét, aki elmondta havi egymilliárd forinttal nőnek a költségek, ezért a 2002-es áron 270 milliárd forintos összköltség már 300 milliárdnál jár – és ebben már benne van a kormány múlt heti ‘ajándéka’, az újabb négy állomásra tett ígéret. A múlt héten a Erzsébetvárosi Társasházak Közösségeinek és Képviselőinek Érdekvédelmi Egyesülete (ETKE) és a Társasházak Lakóközösségének Érdekvédelmi Szervezetével (KEKEC), valamint a felperes DBR között a tárgyaláson azért nem született eredmény, mivel a lakószervezetek benyújtott esettanulmányát a metró vonaláról nem ismerte a projektigazgatóság.
A BKV Rt. DBR Metró projektigazgatója február közepén az MTI-nek nyilatkozva mérnökileg, szakmailag alaptalannak nevezte az erzsébetvárosi civilek felvetését a 4-es metró építésével kapcsolatban. Gulyás László elmondta, hogy az egyesület többek közt azt nehezményezi, hogy a metróalagút csak tíz méter mélyen haladna a kerületi házak alatt. Tudatta azt is, hogy a civilek által korábban megismertnél 3,5 méterrel mélyebbre helyezték az alagutat. Véleménye szerint a mai technológiai-mérnöki tudás mellett az eredeti mélységben vezetett metróalagút sem okozott volna gondot a lakóházak szempontjából.
